Austerlitznél keresik a cári hadsereg elrejtett zsoldját

Az austerlitzi csatára, amely a Három császár - francia, orosz, osztrák - csatája néven is ismeretes, 1805. december 2-án került sor, s Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike. A történeti források szerint az ütközet helyszínére érkező több tízezres orosz haderő több mint egytucatnyi hordóban vagy ládában arany és ezüst érméket is hozott magával, hogy legyen miből fizetni a zsoldot, illetve megvenni a katonák élelmét.

"Miután azonban Napóleon megverte őket, gyors menekülésre kényszerültek. Ekkor született meg az a döntés, hogy az érméket elrejtik, és később titokban visszatérnek értük. Erre azonban már nem került sor" - magyarázta a Lidové Noviny című cseh napilapnak Pavlis. Elmondta: néhány éve egy új könyvet olvasott az "austerlitzi kincsről", s akkor született benne meg az elhatározás, hogy megpróbálja megtalálni. A geológus végzettségű férfi áttanulmányozta a szakirodalmat, a levéltárakat, majd beszerezte a szükséges felszereléseket, engedélyeket, és nekifogott a munkának. A kincs állítólag egy patak partján volt elásva, így a korabeli térképek áttanulmányozására is szükség volt.

Pavlis tervei szerint először mintegy 40-50 méter széles és 600-700 méter hosszú területet fog átkutatni korszerű fémdetektorral, majd kapott adatokat kiértékeli és ásni fog. A detektor négy méter mélységig képes érzékelni, ha a földben fémtárgyak rejtőznek. "Semmiképpen sem lehetnek a hordók mélyebben. Arra az oroszoknak nem volt elég idejük" - vélekedik. Az állítja, hogy kutatásai biztos eltartanak néhány hónapig. "Hétközben ugyanis dolgozom, s csak a hétvégén tudok foglalkozni a hobbimmal" - jelentette ki.

Austerlitzben - amely ma a Slavkov u Brna nevet viseli - nem most kutatnak először az elrejtett orosz kincs után. Szakértők és amatőrök az elmúlt két évszázadban egyaránt többször is foglalkoztak a dologgal, de egyelőre senki sem járt sikerrel. Mindezek ellenére a történészek máig azt állítják, hogy a legenda nagy valószínűséggel igaz lehet. Pontosabb és részletesebb helyleírás azonban nem maradt fenn.

Walter Pavlis nem kezdő a szakmában. Amatőrként már több kincskutató akcióban is részt vett. Azt állítja: nem pénzért dolgozik, a rejtélyek megoldása, a felfedezések esélye izgatja. "Nem pénzért csinálom, hiszen ha megtalálnám a kincset, azt úgyis át kell adnom az államnak. A felfedezés esélye izgat. Azt is tudom, hogy a felkészülés és a tanulmányok, nem elegendőek. A sikerhez szerencse is kell. Ez a legfontosabb" - vélekedik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
• Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
• Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
• Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
• Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
• Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét