Budapestre várják Mikszáth rajongóit

A PIM tájékoztatása szerint az évfordulóra emlékezve délelőtt koszorúzást tartanak az író sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, és ezzel párhuzamosan kezdődik a programsorozat a Károlyi Mihály utcai múzeum udvarán.

Mikszáth szülőföldje, Nógrád megye ízeit mutatja be a Palóc ízek kóstolója; népviseletbe öltözött helyiek igazi palóclevest, kétbodonyi szilvásgombócot, valamint vanyarci haluskát és derelyét készítenek, miközben az udvari színpadon hagyományőrző együttesek lépnek fel. A Mikszáth Könyvvásáron az író műveiből és Palócfölddel foglalkozó kötetekből válogathatnak az érdeklődők, akik fazekas-, szövő, babakészítő- és csuhéfonó-bemutatón is részt vehetnek.

A PIM épülete két tematikus kamaratárlatnak ad otthont pénteken: a Palóc Múzeum, a Nógrád Megyei Levéltár és a Nógrádi Történeti Múzeum "palóc kincseket" hoz el a fővárosba, míg Ács Irén fotói Mikszáth szülőföldjét mutatják be. Nem hiányoznak a programból a szklabonyai születésű író regényeinek megfilmesítései sem: a PIM Mikszáth Mozija a Szent Péter esernyője, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, valamint a Beszterce ostroma című filmeket vetíti.

Délután kezdődik a Mikszáth Maraton, amelynek során az író nevét viselő iskolák diákjai olvasnak fel Mikszáth műveiből, míg Kerekes Vica színművész tolmácsolásában a Tót atyafiak magyar és szlovák változatából (Slovenski rodáci) hallhat részleteket a közönség. Más szempontból hozza közel a látogatókhoz a nagy irodalmár alakját dédunokája, Mikszáth-Cseney Kálmán, aki képekkel kísért családtörténeti előadást tart. A programsorozat Görgey Gábor Mikszáth különös házasságai című színművének felolvasószínházi változatával zárul.

Mikszáth Kálmán a Nógrád megyei Szklabonyán született 1847. január 16-án. Már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. Anyja akaratának megfelelve jogi stúdiumokat folytatott Győrött, majd Pesten, de diplomát nem szerzett, ehelyett Balassagyarmaton esküdt lett Mauks Mátyás szolgabíró mellett, s folyamatosan írt. 1873-ban - minden szülői tiltás ellenére - feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Itt csapások sora érte őket: Mikszáth saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, az író adósságokba keveredett, meghalt pár napos gyermekük, s Ilona is megbetegedett. Ilona végül visszaköltözött szüleihez, s 1875-ben el is váltak.

Mikszáth ezt követően előbb az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. Az itt töltött csaknem három év kedvezően alakult számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, s a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre, ahol a Pesti Hírlap munkatársa lett.

1881-ben megjelent A tót atyafiak című kötete, s tagjai közé választotta a Petőfi Társaság. 1882 elején megjelent A jó palócok, s a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a régóta várt sikert. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult, így újból megkérte Ilona kezét, s 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek.

A novellák mellett nevét ismertté tették szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai is, 1887-ben a Szabadelvű Párt támogatásával ő is bekerült az ország házába. Tagja volt a Tudományos Akadémiának, elnöke az 1896-ban alakult Budapesti Újságírók Egyesületének. Szerkesztette a Franklin Kiadó Magyar Regényírók sorozatát, s többek között Fáy András, Gyulai Pál, Bródy Sándor műveihez írt bevezetőt.

1904-től többnyire horpácsi birtokán tartózkodott. 1910-ben negyvenéves írói jubileumán ünnepségsorozatot rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, a pesti egyetem díszdoktorává avatta. Ebben az évben megpályázta a máramarosi képviselőséget, de kampányútján megbetegedett, és súlyos tüdőgyulladásban május 28-án Pesten meghalt.

Mikszáth pályája korai szakaszán a romantikához kötődött, majd a 19. század végének Magyarországáról, annak jellegzetes társadalmi rétegeiről rajzolt hiteles képet. Írásaiban uralkodó az adomázó-társalgási, az élőszót utánozó stílus. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival.

Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.

Mikszáth élete

Részletes program

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden