Kennedy elnök és a pápa keresztes hadjárata

2010. április 27. 10:04

A szegedi MÉH-telepről több olyan állambiztonsági irat is előkerült, amelyek alapján bepillantást nyerhetünk, hogyan is működtek a szolgálatok a Kádár-korszakban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának 1961-es éves jelentése sokat foglalkozik az egyházakkal, illetve papok és lelkészek politikai beállítottságával - számol be róla a Szeged Kurir.

Korábban

„A klerikális reakcióra mért csapás; erkölcstelen, romboló tevékenységük leleplezése tovább csökkentette az egyház tömegbefolyását. Ez konkrétan lemérhető a templombajárók és a hitoktatásban résztvevők számának csökkenésében. 1960-hoz viszonyítva 50%-kal kevesebben iratkoztak be hitoktatásra. Az általános iskolai tanulók 9,7%-a jelentkezett hittanra, s a beiratkozottak 25-30%-a már eddig lemorzsolódott” - írta Varga János alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának vezetője.

A hatóságok minden egyházi megmozdulást figyelemmel tartottak. Információval rendelkeztek arról is, hogy mi hangzott el a szentesi református lelkész otthonában rendezett sakkpartin. Például Kanász Nagy József nyugalmazott református lelkész szerint „Kennedy lesz az első katolikus államelnök, aki nem fog vacillálni, mint elődje, hanem a pápával karöltve, a nyugati kereszténységet egységbe tömörítve, keresztes hadjáratot indít a kommunizmus ellen”.

A Politikai nyomozó Osztály vezetője szerint 1961-ben a katolikus papok úgy beszéltek egymás között, hogy az ő befolyásuk néhány év múlva minimálisra csökken. Többen a kiugrást fontolgatták. Példaként hozta fel a szatymazi papot, aki szabadságot vett ki, hogy egy gépjárművezetői tanfolyamon vegyen részt, hogy aztán a polgári életben tudjon elhelyezkedni.

„A reakciós, a Vatikán hű papjai - látva befolyásuk csökkenését -, minden lehető eszközt megragadnak, hogy a törvényesen biztosított működési kereteket túllépjék” - írta a Politikai Nyomozó Osztály vezetője. Szegeden (is) megfigyelték azokat az egyházi személyeket, akik nem voltak hajlandóak beállni a sorba, és azt tenni, amit a - Kádár János vezette - hatalom megkövetelt tőlük. Ügynökökkel figyeltették, valamint poloskákat telepítettek a lakásukba azoknak, akiket „reakciósnak” bélyegzett meg a kommunista hatalom. Pedig sokan közülük nem politizáltak, csak fontosabbnak tartották lelkiismeretük hangját, mint a kommunista párt szavát.