Gigászi archívum a második világháború emlékére
2010. március 25. 09:29
Oroszországban hozhatják létre a második világháború legnagyobb archívumát: a tervek szerint öt év múlva, azaz a győzelem 70. évfordulóján megnyíló intézménybe 13 millió oldalnyi irat kerülhet be.
Korábban
Oroszországban ma szétszórva, az egyes területi, illetve országos levéltárakban őrzik a második világháború történetének iratanyagait (ahogy a világ minden más pontján is ez a bevett gyakorlat). A Voice of Russia hírportál szerint azonban ez nagyon fontos iratanyagokat tesz elérhetetlenné, és a helyzet most megváltozhat, hiszen öt év múlva megnyílik majd a Második világháború levéltára, amelyet a Szövetségi Levéltári Ügynökség felügyelete alatt alakíthatnak majd ki.
Ehhez egy hatalmas épületegyüttes megépítésére van szükség, amelyet egy már elkészült, és jelenleg jóváhagyásra váró törvénytervezet is támogat majd. A leendő archívumban a tervek szerint egységesen kezelik és digitalizálják majd az anyagokat, így egy modern, a 21. század kívánalmainak is megfelelő intézmény jöhet majd létre – áll a sajtóanyagban. Szintén az archívum része lesz az a jelenleg 20 millió nevet tartalmazó adatbázis, amelybe a háborúban elesettek kerültek be.
A szervezők reményei szerint ez az intézmény teljesebb, és összetettebb képet mutat majd a második világháborúról, és az egykori eseményeknek olyan részleteire is fény derülhet majd, amelyet eddig - épp az iratanyagok szétszórt jellege miatt - nem ismerünk.
A szakma azonban nem feltétlen lelkes egy ilyen intézkedés miatt: a projekt egyik kritikusa szerint a Putyin-Medvegyev duó „uralkodása” központi részévé tette a második világháborús események újraértelmezését, így az annak felnagyítása, és magasztalása egy hasonló intézményben központi szerepet kaphat majd. Emellett a terv kivitelezhetőségével kapcsolatban is szkeptikusak, hiszen az oroszok a következő öt év során több ilyen grandiózus tervet is véghezvinnének.
Történészi-levéltárosi szempontból is kétséges a terv, hiszen az iratok tárolására kialakított rendszer megbontása teljesen értelmetlen és minden szakmaiságot nélkülöző lépés lenne. Ezzel szétrobbantanák az eddig egységes levéltári gyűjteményeket, és lehetetlenné tennék az orosz archívumok jövőbeli munkáját.
A bejelentés kapcsán rendezett sajtótájékoztatón persze mindenki boldognak és elégedettnek tűnt, ám a legnagyobb kérdésről nem esett szó, azaz hogy a jelenleg védelmi, korábban hadügyminisztérium néven ismert szervezet iratanyagaihoz miként akarnak majd hozzájutni. Ezt ugyanis eddig még a levéltárak sem kaphatták meg, és a kutatók is alig-alig férhettek hozzá. Történt ez annak ellenére, hogy ezek a dokumentumok nagyon fontos szerepet játszhatnának a korszak történetének reális megismerésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap