Fantasztikus magángyűjteményt árvereznek el New Yorkban

A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja Pablo Picasso 1932-es alkotása, a Nu au plateau sculpteur (Akt, zöld levelek és szoborportré) című festmény, amelynek értékét 90 millió dollárra (17,5 milliárd forintra) becsülte az árverést lebonyolító Christie's aukciósház. A művet korábban nyilvánosan csupán egyetlen alkalommal, 1961-ben láthatta a közönség az Egyesült Államokban.

Az árverésre kerülő további remekművek között szerepel Henry Matisse Nu au coussin bleu (Akt kék párnával) című, 1924-ből származó, 20-30 millió dollárra (4-6 milliárd forintra) értékelt képe, valamint Alberto Giacometti 1954-ben készült Grande tete de Diego (Diego nagy feje) című, 25-35 millióra (5-7 milliárd forintra) becsült bronzportréja.

A híres Frances Brody-gyűjtemény első darabja egy Henry Moore szobrocska volt, amellyel a néhai Sidney Brody Los Angeles-i ingatlanfejlesztő lepte meg feleségét egy régi karácsonyon. Frances Brody 2009-ben hunyt el 93 esztendős korában. A gyűjteményből az árverésen befolyó összeg egy részét a Huntington Könyvtár művészeti gyűjteménye és a San Marinó-i Botanikus kert kapja, amelyeket életében is támogatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”