Székelyföldre viszik Gábor Áron ágyúját
2010. március 3. 14:53 MTI
Negyven év után visszaviszik Székelyföldre az 1848-as erdélyi szabadságharcos Gábor Áron által tervezett egyik ágyút, amelyet eddig a bukaresti Történelmi Múzeumban őriztek.
Korábban
A Krónika című napilap beszámolt arról, hogy a szabadságharc idei évfordulójának megünneplése alkalmából a Székely Nemzeti Múzeumban kiállítják azt a 370 kilogrammos ágyúcsövet, amely 1906-ban került elő véletlenül a földből, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek. Az ágyú a romániai kommunista diktatúra ideje alatt került az 1971-ben alapított bukaresti Történelmi Múzeumba, hiszen akkor az volt a cél, hogy az egész országból a legértékesebbnek tartott múzeumi tárgyakat a frissen alapított fővárosi múzeumba gyűjtsék össze.
A lap szerint az ágyút egyelőre három hétre „kölcsönözte vissza” a bukaresti múzeum, de a háromszéki szakemberek abban bíznak, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi tárgy a Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor meg tudják hosszabbítani a kölcsönzést, sőt végleg megtarthatják az ágyút.
Sylvester Lajos közíró, a téma kutatója elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön 1848 novemberében összeült a Székelyföld megyegyűlése, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel Háromszéket. Ekkor hangzott el Gábor Áron részéről a híres ígéret, hogy „Lészen ágyú!”. Gábor Áron az első két vaságyút az erdélyi Magyarhermány melletti Bodvajon öntötte, majd hármat Sepsiszentgyörgyön, 64 bronzágyút pedig Kézdivásárhelyen. Az 1906-ban előkerült ágyú az egyedüli, amely megmaradt - olvasható a Krónikában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap