Kis magyar útlevéltörténet Szent Istvántól Schengenig

Vajon mit használtak-alkalmaztak ilyen okmányként eleink? Ezt egy vándorkiállítás mutatja be, amely az elmúlt évet Tiszafüreden fejezte be. Nagy Pál történész kutatásaiból érdekes részleteket tudhatunk meg az útlevelek történetéről. Ő szülei emlékének tiszteletére gyűjtötte össze és adta ki könyvben is az anyagot.

Első királyunk, Szent István még csak általánosságban szólt arról (fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeiben), hogy célszerű befogadni az országba idegeneket, mert azok az ország épülésére is szolgálhatnak. De Szent László - az útlevéltörténet hajnalán - már megkülönbözteti a hozzánk ajánló levelek nélkül érkezőket és az ilyen okmányt felmutatókat. Elrendeli, hogy "amely papok enélkül érkeznek hozzánk, kivizsgálandók, milyen hajlandósággal vannak irántunk". Kálmán már kerek perec kimondja: ajánló levél nélkül jövő papokat nem szabad befogadni.

A későbbi időkben főleg gazdasági okokból szabályozzák a be- és kiutazást, és mai szóhasználattal élve nem elsősorban útlevél-, hanem vámügynek tekintették azt. A megyék, tartományok közötti közlekedéshez az alábbi megnevezésű úti okmányok voltak forgalomban: Levél, Úti-Levél, Utazó Levél, Útlevél, továbbá az ilyen célt is szolgáló, a céhlegények részére kiadott Bizonyság Levél vagy Kundschaft, illetve az ezt 1816-ban felváltó Vándorkönyv, Vándorlókönyv.

Az 1723-ban alakult helytartótanács már leiratban rögzíti az úti okmányok használatát, az azokban szerepeltetendő adatokat, és előírja a lejárt útlevelek visszaszolgáltatását is. Az már más lapra tartozik, hogy az utazók - csekély kivételtől eltekintve - nem vitték vissza azokat a hivatalba. Egy 1800-tól vezetett kisújszállási jegyzőkönyv fejlécei eredeti megfogalmazásban: az utazó levél száma, nevei az utazóknak, az utazók állapotja, hová és mivégre utaznak, illetve mily alkalmatosságon. Később az okmányokhoz még kérdőívet is csatoltak, amely részletes személyleírás is tartalmazott, tekintettel arra, hogy a fényképet akkoriban még nem ismerték.

Az útleveleket természetesen hamisították is. Az ellenőrzéssel az utazóknak szállást adó korcsmárosokat, illetve a jegyzőket bízták meg. Békés megyében például imígy:
1. A korcsmárosok minden utazókat a Helybéli Elöljáróságoknak bejelenteni tartoznak, akiknek kötelessége
2. Azon utazók passusát a hozzáértő Helybéli Nótáriussal megvizsgáltatni és ha a Magistriátus Tiszt vagyon helyben, az által, annak nem létében pedig a Helybéli Elöljáróság által írattasson vissza a passusra, passus nem létében pedig az ismeretlen utazó letartóztasson.

Keményebb szankciók is fenyegették a passzus nélkül utazókat, illetve befogadóikat. A gyulai úriszék 1746 júliusában kiadott statútumában (rendszabályozásában) úgy rendelkezett, hogy "A Passzus nélkül járókat, tudniillik sehonnaiakat, senki házába beengedni ne merészeljen /.../ Hogyha pedig harmadszor abban tapasztaltatik, mint afféle gonosz, szófogadatlan és rossznak takargatója, fel fog akasztatni..."

Az utazó levelek gyakori felhasználói a külhonba igyekvő diákok, mesterlegények voltak. A hatóságok igen komolyan vették mások között a protestáns diákok kiutazását a noribergai, wittenbergai és más egyetemekre. Egy darabig az ilyen kérelmeket még a Helytartótanácsnak is fel kellett terjesztenie a király elé, a hazatérőknek pedig jelentkezniük kellett a hatóságoknál.

Egy szíjjártó legény kérelme alapján kiadott Bizonyság Levél: "Érsek Eger Városának Tanácsa a jelenvaló levelünkben valljuk és bizonyítjuk, hogy becsületes ifju Pálffy Péter szíjgyártó Legény 24 esztendős, alacsony vaskos termetű, tiszta piros képű, igen ritkás himlőhellyel tarkított, barna göndörhaju, hasonló szemöldökű, fekete szemű Egri atyáktul született, következtetés végett Egri születési ifju légyen. Aki is mostan Királyi várossában vándorlás képpen mulatván, s bővebb tapasztalás és tudomány szerzés végett Bécs Ausztria Várossában menni szándékozván, hogy evégre Kapitány úrnál szükséges levelet nyerhessen mint becsületes jó viseletű Ifjúnak kiadunk ajánló Bizonyság Levelünket. Eger Május 23. 1822. Esztendőben tartott Tanácsi Gyűlésen."

Gróf Széchenyi István 1818-as törökországi utazását még személyesen Metternich gróf engedélyezte, 1834-es angliai útjára pedig Bécsben kitöltött nyomtatványt vitt magával. 1848-as útjának passzusát azonban már Szemere Bertalan, az első független magyar kormány belügyminisztere írta alá. Ennek érdekessége, hogy a személyi azonosító rész nincs kitöltve. Talán úgy gondolta Szemere, hogy egy kormánytag bír olyan ismertséggel, amely fölöslegessé teszi a személyazonosítást.

S ha már a forradalom és szabadságharc időszakába értünk, írjuk ide egy sokat emlegetett útlevél-ellenőrzés írásbeli rögzítését. Debrecenben a Piacz utcai kapunál vizsgálták meg a beutazók iratait, és itt vették nyilvántartásba, ki érkezett a városba. 1849. január 7-én vasárnap délután 1 órakor került a kapujegyzékbe a 2265. sorszám alatt: "Kossuth Magyarok Mózesse".

A kiegyezés után 10 évvel, 1877-ben adták ki az első útlevélkönyvecskét, amely már formailag is hasonló a huszadik századbeli útlevelekhez. Az 1903-as útlevéltörvény különös tekintettel van a kivándorlásra. Példa rá az a dunántúli Almamelléken élő férfi, aki - ma így mondanánk - az Egyesült Államokba szóló látogató útleveléért folyamodott a magyar hatóságokhoz, azzal, hogy a Milwaukee-ban élő testvére biztosítja majd ellátását és hazautazásának költségeit is.

Fénykép beragasztását az útlevélbe legelőször 1915-ben írták elő, annak igazolásával, hogy az valóban az útlevél aláíróját és tulajdonosát ábrázolja. Innentől kezdve már ismerős vizeken evez az útlevéltörténet tanulmányozója. A "vörös bőrű" és a kék útlevél mindannyiunk számára ismert, míg a közelmúlt terméke a biometrikus adatokat chip formájában tartalmazó okmány.

A schengeni övezetben utazgató európai uniós polgárok pedig - úgy tűnik - visszatérhetnek az útlevéltörténet hajnalára: tőlük már nem követelnek útlevelet, személyi azonosító okmányt is csak ritkán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
• A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
• Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
• A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
• A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
• Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
• A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
• Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
• Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött