Egyiptom hivatalosan is visszakéri Nofertitit Berlintől

Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára által kiadott közlemény szerint a frissen felújított berlini Neues Museum igazgatója olyan iratokat mutatott be, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ludwig Borchardt, Nofertiti szobrának megtalálója kevésbé jelentős felfedezésként próbálta feltűntetni a szobrot, hogy ne legyen akadálya Berlinbe szállításának.

A mandulavágású szemeivel és hattyúnyakával lenyűgöző látványt nyújtó antik szobor konfliktust okozott Németország és Egyiptom között. Mindkét állam magáénak akarja tudni Nofertitit, aki évente látogatók millióit vonzza a világ minden tájáról. A bemutatott dokumentumok "megerősítik Egyiptom véleményét, miszerint Borchardt etikátlanul járt el, amikor megtévesztésül azt jegyezte fel, hogy a királyné szobrának mészkő feje egy hercegnő festett gipszmellszobra" - áll a Havvász által kiadott közleményben.

Az egyiptomi tájékoztatásból az is kiderült, hogy Havvász és az ügyben illetékes német hatóságok között Friederike Seyfried, a Neues Museum Egyiptomi Papiruszgyűjteményének igazgatója fog közvetíteni a vita megoldásában.

Havvász vélhetően a héten nyújtja be a hivatalos kérelmet Németországhoz. "Nagyon optimista vagyok" - jegyezte meg az ügy kapcsán az egyiptomi szakember. Nem Nofertiti 1913-ba Berlinbe került szobra az egyedüli nagy értékű kincs, amelyet Havvász vissza szeretne vinni Egyiptomba, a szakember a Londonban őrzött rosettei-i követ is országának szeretné.

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány szerint azonban az egyiptomi kormány hivatalosan nem követeli vissza Németországtól Nofertiti mellszobrát. Friederike Seyfried, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója szerint a Záhi Havvász, Egyiptom Legfelsőbb Régészeti Tanácsának főtitkárával történt hétfői megbeszélésén nem a 3500 éves büszt visszaszolgáltatásáról tárgyaltak. Seyfried szerint a német oldal helyzete tiszta és félreérthetetlen: a büszt megszerzése a porosz államon keresztül jogszerű volt. Hozzátette: a tárgyaláson a továbbiakban teljesen másról volt szó. Tárgyaltak a jövőbeli közös munkáról, restaurátorok cseréjéről, közös kiállításokról és egyéb kooperatív tevékenységekről. A szobor kölcsönadásának lehetőségét sem zárják ki a felek egy időszakos kiállítás erejéig. Az értékes lelet szállíthatóságának vizsgálatai még nem zárultak le.

A büszt egy szobrásztanulmány, amely Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származik. Nofertiti (jelentése: "a szépség megérkezett") a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt. Életét és sorsát számos rejtély övezi, ahogy semmi biztos nem ismert családjáról sem. A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán. Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte Berlintől a mellszobrot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái