2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem hozott eredményt a cigányság "megjavítása"

2009. szeptember 3. 10:51 Békési András

Kádári bírálat

Az Orbán előterjesztésében szereplő határozati javaslat kilenc pontból áll. Az első pont maga a feladat kijelölése, s a cigányok elkülönülésének felszámolása és beilleszkedése, mint fontos társadalmi ügy. Fontosságának hangsúlyozására olyan kontextust állít össze, melynek sikere biztosított, csak a párt- és állami és érdekelt társadalmi szervek figyelmét kell a problémára koncentrálni. Direkten fogalmazva, Orbán maximális politikai támogatást és hatalmi koncentrációt kér (lényegében szabad kezet) a Politikai Bizottságtól a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztálya számára, melyet ő maga vezet. A további pontok lényegében feladatelosztási tervek, külön megjelölve a végrehajtási felelősöket, adott helyeken határidőt is támasztva. Folyamatosan feladat leosztásról van szó, de külön biztosítékok nélkül.

A hatodik pontban szerepel Orbán realitás érzékéből fakadó alternatív javaslata: „Ki kell dolgozni a cigánylakosság szocialista társadalmunkba való beilleszkedésének komplex (gazdasági, szociális és kulturális) távlati tervét. A terv foglalja magába a cigányok munkába állítását, a cigánytelepek felszámolását, valamint az egészségügyi és kulturális ellátottság megjavítását azokon a településeken, amelyeket belátható időn belül megszűntetni nem lehet. Határidő: 1962. június 30. Felelős: a Minisztertanács elnöke, az OT. elnöke, a Művelődésügyi Miniszter." Ez volt Orbán úgy nevezett B-terve. A dolog malíciája, hogy Kádár szokásos húzd meg - ereszd meg politikájának a legfontosabb pont áldozatul esett. A határozati javaslat hatodik pontja felveti gazdasági, szociális és kulturális a szakemberek bevonását, és előre vetíti azt a valós lehetőséget, hogy a Határozatot több településen végrehajtani nem lehet.

A Határozat születésekor érdemi vita nem volt. Feltételezhetően azért, mert vagy a téma nem érdekelte a PB tagjait, vagy a második napi rendi pont amolyan lazításnak volt tekinthető az első és a harmadik között. Az első nem kevesebbről szólt, mint a Honvédelmi Minisztérium átszervezéséről és a Hadsereg Parancsnokság felállításáról. Előadója nem volt más, mint a Néphadsereg politikai omnipontentát alakja Czinege Lajos. A harmadik pont még fontosabbnak tekinthető: Javaslat a Központi Bizottság határozatára a régi párttagokkal kapcsolatban. Előadó Kiss Károly.

A hozzászólás és vita lényegében Kádár János állásfoglalásait és döntéseit tartalmazza. Az első mondattal: „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetők nemzetiségnek." - Orbán megkapta a felhatalmazást az általa összeállított program megvalósítására Kádár részéről. Azonban a főtitkár két csomópontban összegezte a cigánypolitikát: „1) Számolni kell azzal, hogy a cigányokkal kapcsolatos szemlélet nem változtatható meg gyorsan, 2) a lakáskérdés megoldása. A gyakorlatban az élet viszi a dolgot a megoldás irányában. Erre utal az, hogy Tolna nevű községben kitüntettek 25 ember és ezeknek fele cigány. Vannak olyanok, akikről nagy megbecsüléssel beszélnek. Ezeknek rendes keresetük van, szeretnének házat építeni."

Érezhető, hogy az előterjesztésben foglaltakkal szemben az első titkár szkeptikus, az agitációs propagandát támogató rendszerrel látja csak kivitelezhetőnek. Orbán kilenc határozati javaslatai közül ötöt érintetlenül hagy, s végül nyolc pontban kerül végleges formában a határozat, mivel a hatodik javaslati pontot törlik. Az első kettő pont változatlan formában elfogadásra kerül. A vita során konstruktív kritika nem, politikai arrogancia, naivitás és hozzá nem értés annál jobban tűnik ki a sorokból.

A szövegből kiderül, hogy Kádár nyilvánvalóan nem akart sem a cigánypolitikának nagyobb teret engedni, sem Orbán László kezébe egy számára nem fajsúlyos kérdés ürügyén marsallbotot adni. A végleges határozatba a nyolcadik javaslati pont hetedik pontként a következőképpen szerepel: ,A Politikai Bizottság ajánlja, hogy a határozatan foglaltakról a Gazdasági Bizottság tájékoztassa a gazdasági tárcák vezetőit, Kállai Gyula elvtárs pedig a tanácsszerveket. Felelős: Apró Antal és Kállai Gyula elvtársak. "

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár