Évezredes kincsek a kontinenseket összekötő alagútban

2009. szeptember 29. 09:10

Különleges alagút köti össze hamarosan Európát és Ázsiát a Boszporusz alatt, amely sok problémás kérdést megoldhat a városi közlekedésben. A műtárgy építése régészeti kincsesbánya is, hiszen az archeológusok a munkálatok során több ezer év örökségét tárták fel.

Korábban

A városfejlesztők tervei szerint 2025-re naponta egymillióan használhatják azt az alagutat, amely Isztambul ázsiai és európai partjait közi majd össze. A hárommilliárd dolláros költségvetésű Marmaray-alagút, amely Isztambul európai és ázsiai oldalát köti majd össze a Márvány-tenger alatt, 13,7 kilométeres lesz, ebből 1,4 kilométeres szakasz a Márvány-tengerben, 55 méterrel a víz és 5 méterrel a meder alatt halad majd.

Az építkezések során több ezer év leletanyaga került elő: az Isztambul történelmi jelentőségű félszigetétől délre található Yenikapi városrészben folytatott ásatásokon egy templom, egy régi városkapu és nyolc elsüllyedt hajó maradványait találták meg, amiket Cemal Pulak régész szerint egy 1000 éve tomboló hatalmas vihar pusztíthatott el. A helyet Theodosius kikötőjének nevezték el, és elmondásuk szerint az itt kiásott leletek az ókori város kereskedelmi életéről árulhatnak el eddig kevéssé ismert részleteket.

Négy különböző prehisztorikus temetkezésen fedezték fel a csontvázakat, amelyeket i.e. 6400-6200 között helyezhettek végső nyugalomra. "Ezek a sírok azt bizonyítják, hogy Isztambul helyén már a legkorábbi időkben is települések álltak, akkor, amikor megkezdődött a népvándorlás Anatóliából Európa felé" - hangsúlyozta a lelettel kapcsolatban Mehmet Özdogan, az Isztambuli Egyetem őstörténeti professzora.

Végül, de nem utolsósorban egy ősi, i.e. 6000-5800 között keletkezett urnatemetőt is megtaláltak. A régészek szenzációsnak tartják a felfedezést, hiszen ez az első újkőkorszaki urnasíros temető, amelyet Anatólia területén felfedeztek.