Ítélet a német hadsereg árulói ügyében

A második világháború végén a Wehrmacht katonái közül közel 30 ezret végeztek ki különböző bűncselekmények, így például dezertálás vagy kémkedés miatt, de voltak akik feketepiaci kereskedelem, a zsidóknak vagy szövetséges menekülteknek nyújtott segítség, vagy épp politikai ellenállás miatt kerültek ebbe a kategóriába. Közülük 16 ezret a hadseregben folyó általános tisztogatás keretében felakasztottak, lelőttek vagy lefejeztek. Míg a nagy többségtől, így a dezertőröktől egy 2002-es törvénnyel kértek bocsánatot, a többiek továbbra is bűnözőnek minősülnek.

A német parlament számára azonban nem volt egyszerű a kérdés, és több politikus is ellene volt a hasonló lépéseknek, mondván egyesek megérdemelték a halált, hiszen a háború idején elárulták hazájukat. Merkel közbenjárása azonban őket is meggyőzte, így a javaslat mellett szavaztak, és a parlament is a bocsánatkérés mellett döntött.

Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter szerint a náci igazságszolgáltatás rég elfeledett áldozatainak szolgáltatnak most igazságot, és szerinte ez egy fontos gesztus az egykor kivégzettek ma is élő leszármazottai számára. Elmondása szerint a mostani törvény abban is szakít az 1945 óta tartó gyakorlattal, hogy nem az egyéni elbírálás alapján határozzák meg a felmentést, hanem az egykori áldozatokat egyszerre rehabilitálják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?