Ismeretlen a csataterek Petőfije
2009. augusztus 3. 12:12 MTI
Kedves Gyula hadtörténész és Ratzky Rita irodalomtörténész Csataterek Petőfije című, hiánypótló kötetét Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója alkalmából pénteken mutatták a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Korábban
Szekeres Imre honvédelmi miniszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a könyv hiánypótló, mert nem ismerjük az őrnagy Petőfit és nincs a köztudatban az 1848-49-es honvéd jelentősége, holott a köznép úgy tartotta, hogy Isten után a legszentebb név a honvédé, s a sírfákon elterjedt szöveg volt, hogy a név alá annyit írtak, hogy 1848-1849-es honvéd.
Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a könyvet ajánlva arról beszélt, hogy Petőfi Sándor határtalan szabadságvágya és a tekintélyalapú hadsereg vezetése között óhatatlanul zajos konfliktusok voltak. Petőfi Kossuthtól maga kérte áthelyezését Bem József tábornokhoz, aki a feszültségek ellenére tudott bánni segédtisztjével, mert tisztában volt azzal, hogy Petőfi Sándor, a "lánglelkű költő" mozgósító ereje a hadseregben fölbecsülhetetlen. "A költő honvédtiszt olyan új látásmódot honosított meg a hadseregben, amit a 'Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek' gondolatsor máig ható filozófiája kísér" - hangsúlyozta Holló József.
A két szerző végigkíséri a költőt katonaélete pályáján, s követi 1849 erdélyi és bánsági hadjáratain. Egyúttal lehántja a sallangokat a Petőfivel kapcsolatos történetekről, és tisztázza a csataterek és hadszínterek fogalmát. Az irodalomtörténet eddig úgy tartotta, hogy a költő Segesvárnál, a csatatéren esett el, pedig az mint hadászati esemény csak ütközetnek tekinthető. Maga a harc Fejéregyháza és Héjjasfalva között folyt - magyarázta a főigazgató.
A Timp Kiadó gondozásában megjelent kötet arcképeket, litográfiákat, a kamasz költő katonai törzslapját, csataterek rajzát, korabeli térképeket, több száz helyszín leírását is tartalmazza. A Csataterek Petőfije című könyv bemutatóján a Honvédelmi Minisztérium képviselője bejelentette, hogy a kötetet megkapja valamennyi, Petőfi Sándor nevét viselő iskola.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap