Gyújtogatás miatt éghetett le Anna Frank barakkja

A vasárnapi tűzeset nyomán vizsgálatot kezdett a holland rendőrség, miután a barakk tulajdonosa meggyőződését fejezte ki, hogy nem magától gyulladt ki a pajtának használt építmény. Néhány héttel ezelőtt ugyanis egy helyi újság weboldalán névtelen felhívás jelent meg, amely a pajta felgyújtására szólított fel.

A barakk eredetileg a westerborki lágerben állt, közel a német határhoz. A II. világháború idején a nácik átmenetileg itt helyezték el a Hollandiában letartóztatott zsidókat, mielőtt koncentrációs, illetve megsemmisítő táborokba szállították volna tovább őket. Ebben a barakkban dolgozott néhány hétig a családjával együtt 1944 augusztusában Amszterdamban letartóztatott Anna Frank, mielőtt Auschwitzba deportálták őket. A westerborki táborban a háború után előbb náci kollaboránsokat tartottak fogva, majd átmeneti szállásként szolgált korábbi holland gyarmatokról érkezett bevándorlók számára. A 70-es évek elején a tábort felszámolták, azt a barakkot pedig, amelyben Anna Frank is dolgozott, lebontották, majd Veendam községben, egy gazdálkodó farmján újból felállították.

A westerborki emlékhely igazgatója és az amszterdami Anna Frank Alapítvány vezetősége nagy veszteségnek nevezte a történelmi szempontból jelentős barakk megsemmisülését. Alig néhány héttel ezelőtt jelentették be, hogy a pajtának használt építmény - többévi erőfeszítés eredményeként - hamarosan visszakerülhet eredeti helyére, Westerborkba. Nem sokkal ezután a Dagblad het Noorden című regionális újság internetes változatában névtelen felhívás jelent meg, amely a veendami barakk felgyújtására szólított fel. "Ami volt, az volt" - állt a felhívásban. Az emlékközpont vezetője emiatt aggódott is, hogy "valami történhet" a barakkal - írta hétfőn a de Volkskrant című országos lap.

Az újságnak nyilatkozó veendami gazdálkodó, Jan Egges, akinek a földjén a barakk állt, kijelentette: "úgyszólván bizonyosnak" tartja, hogy valaki felgyújtotta a barakkot. "A pajtában nem volt semmi, ami tüzet okozhatott volna: sem áram, sem széna, és vasárnap zivatar sem volt" - jelentette ki Egges.

A Frankfurtban született Frankot és nővérét 1944. szeptember 3-án a Westerborkból Auschwitzba induló utolsó vonattal deportálták a náci megszállók. A 15 éves lány 1945 márciusában halt meg a bergen-belseni koncentrációs táborban. Ez év június 12-én lett volna 80 éves. Születésének kerek évfordulójáról Németországban és Hollandiában hivatalos rendezvényekkel emlékeztek meg.

A westerborki tábor oldala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai