A budai várban látható Nagy Szulejmán szablyája
2009. július 14. 17:16 MTI
Nagy Szulejmán szultán szablyája, Enver pasa ruhája és két janicsár is várja a látogatókat szerdától a Közös múlt hadtörténeti emlékei - válogatás a Török Hadtörténeti Múzeum kincseiből című kiállításon Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Korábban
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája.
A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket is bemutat, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20. században már szövetségesként harcoltak. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulata, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494-1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Szokoli Musztafa volt a legjelentősebb budai pasa: 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal 17:37
- Szent Teréz teste több mint 400 év után is épségben: tudósok vizsgálják a csodát 16:43
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet? 15:31
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában 15:02
- Véres billentyűk: Az elefántcsont-kereskedelem rejtett ára 14:03
- A rabszolgaság eltörléséhez hosszú út vezetett az Amerikai Egyesült Államokban 13:10
- Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték 12:13
- A háború árnyékában sem feledkezett meg a bajbajutottakról idősebb Antall József 11:20