Óvatosan járnának el Szent Pál állítólagos maradványaival
2009. július 7. 10:01 ANSA
A Vatikán illetékesei szerint egy nemrég megvizsgált sírban Szent Pál maradványai rejtőzhetnek: az olasz akadémikusok azonban óvnak a kizárólagosságtól, mondván egyelőre hitelt érdemlően sem bizonyítani sem cáfolni nem tudják, hogy tényleg az apostolt találták-e meg.
Korábban
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nemrég maga XVI. Benedek pápa jelentette be, hogy egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni: valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.
Ulderico Santamaria, a Tuscia Egyetem professzora, és a vatikáni vizsgálatokat vezető orvos csoport feje azonban egy múlt pénteken tartott sajtótájékoztatón próbálta lehűteni a Szent Pál maradványai miatt felizzó kedélyeket. Szerinte ugyanis a vizsgálatok eredményei nem szolgáltatnak minden kétséget kizáróan bizonyítékot az ügyben.
Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika főpapja viszont kitart a bejelentés mellett, és szerinte tényleg Szent Pál maradványai kerültek elő. A vatikáni régészek 2006-ban fedezték fel a különleges sírt, amely a bazilika főoltára alatt volt: ez a szakemberek akkori nyilatkozatai alapján nyilvánvalóvá tette, hogy tényleg az apostol szarkofágját fedezték fel a Róma ókori városfalaitól három kilométerre álló templomban.
Szent Pál a mai Törökország területén található Tarsus városából származott. Jézust személyesen nem ismerte, és a hagyomány szerint a damaszkuszi úton tért meg. Később beutazta a Mediterráneumot, Krisztus tanítását terjesztve. A Biblia nem részletezi Pál halálának körülményeit. A kutatók többsége szerint i.sz. 60 körül, Nero császár uralma alatt fejezték le - azért is nem feszítették keresztre, mert római polgár volt.
A keresztény hagyomány szerint testét egy római nő temette el, és egy szentélyt építettek sírjára. Később, 324 körül I. Constantinus császár bazilikát építtetett a helyén, amelyet az évszázadok során egyre bővítettek, majd 1823-ban egy pusztító tűz után szinte teljesen újjá kellett építeni a templomot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap