2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Óvatosan járnának el Szent Pál állítólagos maradványaival

2009. július 7. 10:01 ANSA

A Vatikán illetékesei szerint egy nemrég megvizsgált sírban Szent Pál maradványai rejtőzhetnek: az olasz akadémikusok azonban óvnak a kizárólagosságtól, mondván egyelőre hitelt érdemlően sem bizonyítani sem cáfolni nem tudják, hogy tényleg az apostolt találták-e meg.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nemrég maga XVI. Benedek pápa jelentette be, hogy egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni: valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.

Ulderico Santamaria, a Tuscia Egyetem professzora, és a vatikáni vizsgálatokat vezető orvos csoport feje azonban egy múlt pénteken tartott sajtótájékoztatón próbálta lehűteni a Szent Pál maradványai miatt felizzó kedélyeket. Szerinte ugyanis a vizsgálatok eredményei nem szolgáltatnak minden kétséget kizáróan bizonyítékot az ügyben.

Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika főpapja viszont kitart a bejelentés mellett, és szerinte tényleg Szent Pál maradványai kerültek elő. A vatikáni régészek 2006-ban fedezték fel a különleges sírt, amely a bazilika főoltára alatt volt: ez a szakemberek akkori nyilatkozatai alapján nyilvánvalóvá tette, hogy tényleg az apostol szarkofágját fedezték fel a Róma ókori városfalaitól három kilométerre álló templomban.

Szent Pál a mai Törökország területén található Tarsus városából származott. Jézust személyesen nem ismerte, és a hagyomány szerint a damaszkuszi úton tért meg. Később beutazta a Mediterráneumot, Krisztus tanítását terjesztve. A Biblia nem részletezi Pál halálának körülményeit. A kutatók többsége szerint i.sz. 60 körül, Nero császár uralma alatt fejezték le - azért is nem feszítették keresztre, mert római polgár volt.

A keresztény hagyomány szerint testét egy római nő temette el, és egy szentélyt építettek sírjára. Később, 324 körül I. Constantinus császár bazilikát építtetett a helyén, amelyet az évszázadok során egyre bővítettek, majd 1823-ban egy pusztító tűz után szinte teljesen újjá kellett építeni a templomot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár