Washingtonban a rejtélyes budapesti ló

"A budapesti ló: a Leonardo da Vinci-rejtély" című tárlat pénteken nyílt meg a rangos múzeumban. A 24 centiméter magas szobrocska alatt a felirat: Leonardo da Vinci (1452-1519) által vagy után készített modell alapján öntötték. A látogatók így rögtön tudhatják, olyan szobrot látnak, amelyről nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy a nagy reneszánsz művész keze nyomát viseli.

A budapesti bronzlovas lenne ugyanis az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor, ha bizonyíthatóan az ő munkája volna. A kételyeket azonban a washingtoni szakértőknek sem sikerült eloszlatniuk. A budapesti ló nemcsak a több egyéb lovas szobrocskát is felvonultató kiállításon foglal el központi helyet, hanem a galéria szakértői által végzett eredetvizsgálatnak is a főszereplője volt.



A tárlat megnyitása alkalmából tartott előadásában a kutatást vezető Shelley Sturman elmondta: a legkorszerűbb vizsgálatok alapján annyit tudtak megállapítani, hogy a szobrocska akár a 16. században is készülhetett, de lehet, hogy csak néhány évvel Leonardo 1519-es halála után. A műalkotáson egyebek mellett röntgenfluoreszcens (XRF) vizsgálatot és háromdimenziós lézeres szkennelést is végeztek. Nem derült fény olyan tudományos tényre, amely kizárná a 16. századi öntési időpontot, ám annak az agyag- vagy viaszmodellnek az eredete, amely alapján ló és lovasa készülhetett, homályban maradt.

Shelly Sturman elmondta: bár nem tudták bizonyítani, hogy Leonardo keze nyomát viseli a budapesti szobrocska, de azt nem is lehet kizárni. Annak megállapítása azonban sikerült, hogy bizonyosan abból az időből származik, amikor a nagy művész élt és az alkotás "összhangban van" Leonardo lovas rajzaival.

A Leonardónak tulajdonított bronzszobor bemutatása az Extremely Hungary nevű, Washingtonban és New Yorkban idén zajló amerikai magyar kulturális évad része. Orsós László Jakab, az évadot szervező New York-i Magyar Kulturális Évad igazgatója a kiállítás megnyitója alkalmából úgy fogalmazott: Magyarországnak bámulatos titkai vannak, amelyeket meg szeretne osztani a világgal. Azt mondta, a kiállítás, illetve a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum kurátorai és szakértői közötti együttműködés a kultúrák közötti párbeszéd építését szolgálja.

Bár Hiller István kulturális miniszter már a kulturális évad elején beharangozta, hogy Washingtonba érkezik a rendkívüli szobrocska, a kiállítás nem szerepelt az Extremely Hungary programfüzetében, mert - mint az MTI a New York-i Magyar Kulturális Intézettől megtudta - a lovas szobor bemutatója kétséges volt. Nem lehetett tudni ugyanis, hogy mennyi ideig tart és milyen eredménnyel jár a szobor - egyébként rendkívül drága, teljes egészében a galéria által finanszírozott - technikai vizsgálata, amely még februárban kezdődött. A kiállítás megrendezésének ténye csak a vizsgálat lezárultával, júniusban dőlt el. Ha például az derült volna ki, hogy a szobor 19. század alkotás, akkor nyilván nem lett volna értelme bemutatni.

A budapesti bronzszobrot Washington után októbertől bemutatják az atlantai High Museumban, majd 2010 márciusától a Los Angeles-i Paul Getty Museumban is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős