Elátkozott palota a föld alatt

Az izraeli archeológusok 1978 óta folytatnak feltárásokat a térségben. Amikor a régészek ráleltek bejáratra, pontosabban egy kis nyílásra, a beduinok óvták őket attól, hogy beljebb merészkedjenek, mondván: a hely el van átkozva.



A tízméteres mélységben lévő barlangot a feltételezések szerint körülbelül 2000 évvel ezelőtt ásták ki, hossza mintegy 100 méter, szélessége 40 méter, belmagassága pedig eléri a 4 métert. A plafont 22 óriási oszlop tartja. Az oszlopokba különféle jeleket véstek, beleértve 31 keresztet, de az ábrák között megtalálható a Zodiákus-kerék és római légiós szimbólum is. Az oszlopokba bemélyedéseket vájtak az olajmécsesek számára, s lyukakat fúrtak, amelyek révén kiköthették a lovakat.



"Valódi földalatti palotára bukkantunk, sohasem reméltük, hogy ilyet találtunk" - nyilatkozta Adam Zertal. Eredetileg, 400-500 éven át kőfejtő volt, ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy más célra is használhatták: kolostor lehetett vagy menedékül szolgálhatott a korai keresztényeknek. "Miért kellene mélyen a föld alatt bányászni a köveket, amikor azok a felszínen könnyedén kitermelhetők" - tette fel a kérdést a professzor. A tudós szerint a választ a híres madalai mozaik adhatja meg: a jordániai bizánci kori templom padlózata egy, az i.sz. 6. századból származó térképet formáz, amely a Szentföld legkorábbi ismert ábrázolása.



A most felfedezett helyszín a bibliai Gilgal lehetett, amely a térképen Galgalaként van feltüntetve. Itt ütöttek először tábort a zsidók, miután Józsue a Jordánon átvezette őket. Galgala görögül 12 követ jelent. Adam Zertal szerint az elnevezés arra a 12 kőre utal, amelyet a zsidók emeltek ki a Jordán-folyóból, majd kőhalmot emeltek belőlük Gilgalban.



A madalai mozaiktérképen a helyszínen templom van feltüntetve, az izraeli régészek két őskeresztény templom maradványára bukkantak. Ugyanakkor a Haifai Egyetem professzora szerint előfordulhat, hogy valóban kőfejtő volt a barlang. A bizánciak, miután a helyt Gilgalként azonosították, megkezdték a kőfejtést. Az egykori szentélyeket ugyanis szent helyekről származó kövekből emelték. "Amennyiben a bizánciak a bibliai Gilgalként azonosították a helyet, és így szentnek tartották, a köveket a föld mélyéről bányászhatták, hogy megőrizzék a lelőhelyet" - magyarázta Adam Zertal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága