Egyiptom még mindig magának követeli Nofertitit

Minderről Záhi Havvász egyiptomi régészeti főfelügyelő nyilatkozott a Tagesspiegel am Sonntag című lapnak, utalva arra, hogy országa megfelelő bizonyítékokkal fogja alátámasztani követelését. Havvász a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt hangoztatta, hogy a mellszobor Egyiptomból való elszállítása - annak 1912-es megtalálása után - törvénytelen volt. "Úgy vélem, megfelelő érvekkel rendelkezünk Nefertiti visszaszállítására" - fogalmazott a főfelügyelő, utalva arra, hogy hamarosan hivatalosan is előterjesztik az ezt célzó követelést.

A szobrot 1912-ben tárta fel Ludwig Borchardt német régész, aki 1907 és 1914 között folytatott régészeti kutatásokat az egyiptomi Amarnában, Nofertiti és férje, Ehnaton fáraó birodalmának fővárosában. Ehnaton - eredeti nevén IV. Amenhotep - az ókori egyiptomi dinasztia tizedik fáraója i.e. 1355 és 1337 között uralkodott. Borchardt a mintegy 3400 évesnek ismert mellszobrot egy ideig kairói lakásában őrizte, majd Berlinbe vitette. A német régész számos leletet is talált Nefertitivel kapcsolatban, így például rábukkant egyik nyakékére is.

Az interjúban Havvász utalt arra, hogy mintegy 5000 egyiptomi művészeti kincs található külföldön. Kijelentette ugyanakkor, hogy ezek közül mindössze öt számít egyedülállónak az egyiptomi kultúra számára, köztük Nofertiti szobra is. Egyiptomi részről korábban hivatalos kérelmet még nem terjesztettek elő a hajdani királyné mellszobrának visszaszolgáltatására, a szépséges Nofertiti pedig a berlini múzeumlátogatók kedvence. Havvász ugyanakkor már korábban is hangoztatta, hogy a mellszobor törvénytelenül került ki az országból, s annak feltárója, Ludwig Borchardt "becsapta" Egyiptomot.

Nofertitivel kapcsolatban egyébként nem csupán a "tulajdonjog" az egyetlen vitás kérdés. A közelmúltban egy svájci művészettörténész a szobor hitelességét is megkérdőjelezte, azt állítva, hogy az hamisítvány. Henri Stierlin szerint Nofertiti nem az "igazi", a mellszobor - mint állította - 1912-ben Ludwig Borchardt megrendelésére készült. A büszt jelenleg a berlini egyiptomi múzeum büszkesége, de a tervek szerint októbertől a közelmúltban felújított Neues Museumban ékeskedik majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait