Társas kapcsolatai miatt lett sikeres a modern ember
2009. június 5. 10:09
Az emberi kreativitás ugrásszerű növekedése evolúciós változás helyett inkább tekinthető a népesség kulturális kapcsolódási pontjainak megszaporodásának - derül ki a University College of London (UCL) kutatóinak legújabb, a Science című tudományos magazinban megjelent tanulmányaiból.
Korábban
A populáció növekvése ugyanis lehetővé tette a különböző újítások és képességek illetve készségek gyorsabb terjedését – erre a szakértők szerint a világ több pontján párhuzamosan, egymástól részben függetlenül került sor.
A kutatók szerint az összetett készségek és képességek akkor maradtak meg és fejlődtek tovább, amikor a közösségeken belüli és közötti interakció átlépett egy kritikus szintet. A szociális tanulás számítógépes modellezésével azt is sikerült kimutatni, hogy a fejlődés ritmusát a helyi népsűrűség és az adott közösségek átjárhatósága is befolyásolta. A szimbolikus és technológiai komplexitás így annál gyorsabban terjedt és fejlődött, minél több kapcsolódási és érintkezési pont volt az egyének és közösségek között.
Stephen Shennan, a UCL Régészeti Intézetének professzora szerint míg 160-200 ezer évig nincs semmilyen technológiai és mentalitásbeli ugrásra utaló régészeti nyom, a helyzet 90 ezer évvel ezelőtt megváltozik. Az első modern emberi viselkedés szélesebb körben még később, azaz "alig" 45 ezer éve a szubszaharai Afrikában, Európában és a Közel-Keleten egyszerre jelent meg, hiszen a népsűrűség mindhárom régióban azonos volt. A tanulmány egyik szerzője, Adam Powell szerint a modell magyarázatot nyújt arra is, hogy a modern szociális viselkedés miért csak ekkor kezdődött el.
Modern viselkedésen a technológiai és kulturális összetettség radikális megváltozását értjük, és a UCL szakemberei szerint fajunkat ezen változtatási képesség teszi különlegessé. Powell szerint ez a szimbolikus viselkedést (absztrakt és realisztikus művészet, kagylódíszek, tetoválások), a művészet megjelenését, a vadászati technikák kifinomulását és új eszközök használatát jelenti.
A szociális fejlődést a háborúskodások is gyorsíthatták. Samuel Bowles cikke azt mutatja be, hogy a hadviselésnek kiemelten fontos szerepe lehetett az adott közösségek túlélésében, így az egyének szociális közösséggé kovácsolásában fontos volt az önzetlenség fogalmának megjelenése is. A kutató mindezt elméletben is modellezte: a néprajzi és régészeti elemekkel is kiegészített minta alapján bizonyos, hogy az áldozat- és segítőkészség megjelenése további inspiratív erővel hathatott a közösségekre, és jobban egybekovácsolhatta azokat.
Dr. Mark Thomas, a UCL genetikai, evolúciós és környezeti tanszékének kutatója szerint az emberiség kultúrájának megjelenését sokan egy olyan radikális eseményhez kötnék, mint a 2001: Űrodüsszeiában látható monolit megjelenése. A valóságban azonban nincs nyoma hasonló radikális változásnak: a modell szerint mai mentális kapacitásunk ugyanolyan, mint 200 ezer éve volt. „Felfedezésünk alapján ironikus, hogy a sikeresség nem feltétlen azon alapul, hogy milyen okosak vagyunk, hanem hogy miként kapcsolódunk másokhoz. Ez pedig ma is olyan érvényes, mint 90 ezer éve volt” - állítja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
