Mértéktelen étvágya végzett a barokk zeneszerzővel

David Hunter, az austini Texas Egyetem zenetudósa úgy véli, Händel élete utolsó húsz évében elhízott, és nem tudta kontrollálni az étvágyát. Európai utazásai során hatalmas étkezési számlákat csinált. De ez a megromlott egészségi állapotban eltöltött két évtized furcsa módon igen termékenyen hatott zenei munkásságára. Hunter minderről a londoni Händel Múzeum új kiállításának katalógusában számol be. A tárlat a barokk zeneszerző halálának 250. évfordulója alkalmából nyílt meg csütörtökön.

Händel egyszer még a barátját, Joseph Goupyt is otthagyta, mert az túl egyszerű étellel kínálta. Goupy, a francia művész ezt egy nem túl hízelgő metszettel viszonozta: a disznóorrú Händel lovagol egy orgonán. Hunter szerint Händelt mérhetetlen étvágya és az asztalon mindig kéznél lévő bor mérgezhette meg. A bort ugyanis ólomot tartalmazó kancsókban tárolták. Ez megmagyarázhatja a zeneszerzőnél fellépő bénulást okozó rohamokat, gyalázatos természetét és az 1751-ben bekövetkezett időszakos vakságát is.

1751 februárjában Händel ezt írta egyik utolsó zeneművének partitúrájára: "Nem tudom folytatni, annyira gyengén látok a bal szememmel". A zenetudós szerint Händel első, 1737-es bénulása jelentősen befolyásolta a zeneszerző zenei teljesítményét, befelé fordult és az emberi szenvedésről írt zenét: az angol udvar számára írt operáktól az elmélkedőbb oratóriumok felé fordult, és 1741-ben megírta leghíresebb alkotását, a Messiást.

Az ólommérgezés a 18. században súlyos betegség volt, de gyógyításához nem igazán értettek. A szőlő- és almabor volt a legszennyezettebb termék, utóbbi súlyos bélgörcsöket okozott. De az élelmiszerek és a víz is fertőzött volt. Handel évtizedekig parókát hordott, a parókára szórt por is ólmot tartalmazott. Händel haját azonban nem lehet vegyelemzésnek alávetni, a zeneszerző ugyanis rendszeresen kopaszra borotválta a fejét.

Händel 1723-tól haláláig Londonban élt, és betegségei ellenére magas kort ért meg, 74 éves korában halt meg, a Westminster-apátságban temették el. Utolsó otthonát 2001-ban alakították múzeummá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban