Kisvasút épül a szentendrei Skanzenben
2009. március 8. 11:55 MTI
A szentendrei skanzenben megkezdődött Európa leghosszabb, 2,1 kilométeres múzeumi vasúti sínpályájának lefektetése; a munkálatok az április 7-i szezonnyitásra fejeződnek be, a látogatók a terepet motorvonaton is bejárhatják - közölte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese.
Korábban
Bereczki Ibolya elmondta, hogy a vasútépítés része az intézmény összesen 2,2 milliárd forintból megvalósuló múzeumgyarapító programjának. Az összeg nagyobb hányadát uniós forrásból, pályázati úton nyerte el a skanzen, a nemzeti fejlesztési terv keretében. A Skanzen Örökség Program néven futó projekt négy ütemben 2010-ig valósul meg. Szintén most épül a hajdani vasútállomás, eredeti épülettel, pénztárral, váróteremmel, irodával.
Az 1880-as évek mezőhegyesi vasútállomását idéző építmény szolgál 2009-től a skanzen bejárataként, ami a látogatókat rögtön az elmúlt évszázad hangulatába csöppenti, megadva az alapérzést a következő órákban rájuk váró vizuális élményekhez - fogalmazott a főigazgató-helyettes.
A vendégek innen indulhatnak majd a vonaton a meglévő hét és az alakuló nyolcadik tájegység több mint kétszáz épületének felfedezésére. Maga a vonat az 1920-as években a Ganz-gyárban készült bolgár exportra, de itthon maradt. Békéscsaba környékén zötyögött a síneken, az 1960-as évekig teljesített szolgálatot, majd mint muzeális műszaki csodát kivonták a forgalomból. A vonat a vésztői állomás látványosságaként aludta át az elmúlt évtizedeket, amíg a skanzen munkatársai rábukkantak; most a Máv szentesi járműjavítójában lehelnek bele új életet.
A restaurált, kipofozott, zöld-fekete színű vonat száz utast visz majd és óránként 15 kilométeres sebességgel kanyarog a régi házak, porták között. A vonatot Szentesről Szentendrére, a Hév-végállomására gurul majd be, ahonnan speciális járművön szállítják a skanzenbe, hogy itt ismét sínre kerüljön.
Bereczki Ibolya elmondta, hogy a beruházás a Palócföldre és észak-magyarországra jellemző falu felépítését is magában foglalja. A 45 épületet a helyszínen, az Ipoly és a Bodrog közötti településeken választották ki, majd megvásárolták. A házakat, csűröket, ólakat szétszedik, Szentendrére szállítják, majd ismét felépítik. A vendégek a 2010-es szezonban már itt is minden tájegységet eredetiben vehetnek majd szemügyre - hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56