Bőséges energiaforrásokkal gazdálkodott a Leégett Város

A város Záboltól 57 kilométerre fekszik. A település, amelynek alapítását i.e. 3200-re datálják, mintegy 150 hektáros területet foglalt el, s az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig, s háromszor épült újjá, míg i.e. 2100-ben végleg elhagyták lakói. Ekkortól nevezik Leégett Városnak.

A településtől mintegy 3 kilométerre fekvő területen több ötezer éves égetőkemencére bukkantak. A térségben a bronzkorban egy tó volt, s akadt erdő is, így bőséges vízkészletek és energiaforrás állt rendelkezésre.

A szakértők szerint, amennyiben megfelelő volt a talaj minősége is, ideálisak voltak a feltételek a fazekasság számára, amely fontos szerepet játszhatott a város gazdasági életében. Elméletüket talajvizsgálatok hivatottak bebizonyítani - a minták elemzését az Iszfaháni és a Beludzsisztán va Szisztáni Egyetemen végzik el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták