Bőséges energiaforrásokkal gazdálkodott a Leégett Város

A város Záboltól 57 kilométerre fekszik. A település, amelynek alapítását i.e. 3200-re datálják, mintegy 150 hektáros területet foglalt el, s az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig, s háromszor épült újjá, míg i.e. 2100-ben végleg elhagyták lakói. Ekkortól nevezik Leégett Városnak.

A településtől mintegy 3 kilométerre fekvő területen több ötezer éves égetőkemencére bukkantak. A térségben a bronzkorban egy tó volt, s akadt erdő is, így bőséges vízkészletek és energiaforrás állt rendelkezésre.

A szakértők szerint, amennyiben megfelelő volt a talaj minősége is, ideálisak voltak a feltételek a fazekasság számára, amely fontos szerepet játszhatott a város gazdasági életében. Elméletüket talajvizsgálatok hivatottak bebizonyítani - a minták elemzését az Iszfaháni és a Beludzsisztán va Szisztáni Egyetemen végzik el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Batthyány Gyula koncepciós pere
• Koncepciós per keretében ítéltek halálra Rudolf Slánský kommunista politikust
• A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása
• A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
• 20 érdekesség a berlini falról
• Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében 
• Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
• Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében
• Így állt ellen a „falvak népe” a kollektivizálásnak