Horrorisztikus sebészeti kézikönyv a 18. századból
2009. február 18. 13:36 Live Science, MTI
Egy háromszáz éves sebészeti kézikönyvből ismerhető meg, hogy milyen horrorisztikus élményben volt része a pácienseknek a korábbi évszázadokban az érzéstelenítés felfedezése előtt. A sebészeti műtéttanról szóló értekezés 1712-ben látott napvilágot, a zsebkönyv szerzője Joseph Charriere francia orvos volt.
A Treatise of the Operations of Surgery című mű egy 70 éves férfi otthonában porosodott, míg egy napon meg nem mutatta egyéb régi könyvvel egyetemben a Hansons Auctioneers aukciósház értékbecslőjének, mondván, nagyapja tulajdona volt, aki a 19. században praktizált. A könyvből kiderül, hogy nem mindegy mely évszakban végzik a műtétet: a legjobb a tavasz, amikor a vér felhevül, vagy az ősz, amikor viszont lecsillapodik. A téli hideg azonban egyenesen ellenjavallott, hiszen ilyenkor a végtagok elgémberednek, s a vér nem rendelkezik azzal az életerővel, amely a szervezet felpezsdítéséhez szükséges.
A könyv egyik fejezetének ábrái a végtag-amputáció elvégzésére kínálnak útmutatást. A szerző szerint a lábamputációt gyorsan kell elvégezni, mégpedig egy görbe késsel. A csontot gyorsan simára kell csiszolni, a csonkot pedig a megmaradó bőrrel be kell fedni. Ami a pácienst illeti, az auktor javaslata szerint egy fadarabra érdemes ráharapnia, hogy csökkentse kínjait. Amennyiben a sebesülés során csupán az izom érintett, kezelésére brandy és bor javallott. Megjegyzendő, egy 2007-es kutatás bebizonyította, hogy a bor megsemmisíti a szájüreg és garat kórokozóit. Ha viszont az ideg is érintett, cukoroldattal, kámforolajjal és mirhával célszerű kezelni a sebet.
Az orrsebek a szerző szerint nem veszélyesek, viszont maradandó deformitással gyógyulhatnak, ráadásul a páciens elveszítheti a szaglását. Nem okoznak gondot a nyelv sebesülései sem, ám ha a végét vágják le a beteg nem lesz képes beszélni. Ilyen útmutatók alapján nem csoda, ha a betegek csupán végszükség esetén - kibírhatatlan fájdalom, vagy valamilyen gyilkos kór miatt vállalkoztak a műtétre.
A fájdalom mellett ráadásul igen magas volt a műtéti fertőzés kockázata is. Így a sebészet mindaddig rémálom maradt, amíg 1846-tól el nem terjedt az általános érzéstelenítés, majd 1867-ben Joseph Lister angol sebész a karbolsav alkalmazásával meg nem honosította az antiszeptikus sebészeti eljárásokat. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


rejtélyek
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor
- Három furfangos rejtvény, amivel tesztelheti tudását az időről
- Mélyen megrázta Svédországot Olof Palme halála
- 2000 éves kanál segítségével jósolhattak a Man-szigeten élő sámánok
- Különös holttesteket találtak a Temze folyó torkolatában
- Korszakalkotó zenészek rejtélyes halála: a 27-esek klubja
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59