Azonosították az első afgán elnök maradványait
2008. december 6. 14:02 MTI
Egy arannyal díszített apró Korán segítségével sikerült azonosítani Afganisztán harminc éve meggyilkolt első elnökének holttestét. Mohammed Daúdot a szovjet támogatással végrehajtott 1978-as katonai puccsban végezték ki családjának több tagjával és közeli munkatársaival együtt a kabuli elnöki palotában. A holttesteket titokban hantolták el, és a sírokat három évtized után, idén nyáron találták meg.
A hatóságokat a puccs egyik részvevője, egy volt tábornok vezette nyomra. Kabultól keletre, a hírhedt Policsakri börtön közelében két tömegsírt találtak, az egyikben 16, a másikban 12 holttesttel.
A holttestek azonosítása hat hónapig tartott. Végül az egyik tetem mellől előkerült díszes Korán segítségével oldották meg a talányt, hogy valóban Daúd és társai földi maradványait találták-e meg. Sikerült ugyanis kinyomozni, hogy a kötet az elnöké volt. "Szaúd-Arábia uralkodójától kapta egy hivatalos látogatás alkalmából" - mondta Ahmad Farid Raaid, a vizsgálatot végző egészségügyi minisztérium szóvivője.
Mohammed Daúd halálának napját sok afgán az ország történetének legsötétebb napjának tartja, mert a puccsot évtizedes szovjet megszállás, polgárháború és az iszlamista tálibok hatalomra kerülése követte. Az 1978-as katonai hatalomátvétel óta becslések szerint mintegy kétmillió afgán vesztette életét, és több mint hatmillió elmenekült az országból.
Az első afgán elnök egyébként maga is puccsal került hatalomra 1973-ban, kihasználva unokatestvére, Mohammed Zahír Sah, az utolsó afgán király távollétét. A hatalomban Daúd megpróbált szembeszállni az iszlamisták befolyásával, köztársaságot hozott létre, reformokat vezetett be, és bár sorozatban kötötte a Szovjetunióval a szerződéseket, jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a Nyugattal is. Gazdasági és belpolitikai intézkedései azonban 1978. április 27-én forradalomhoz vezettek, és a fegyveres erők megdöntötték kormányát.
Egy évvel később bevonultak a szovjetek és megszállva tartották az országot egészen 1989-ig, a szovjet birodalom összeomlásáig. A kivonulás után tovább folytatódott a zűrzavar, majd a tálibok diktatúrája következett, amelyet 2001-ben megdöntöttek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, de az országban azóta sincs nyugalom.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.