Amerikai katonák a német csatamezőkön

Olyan hideg volt, hogy pirospozsgás arccal fagytak meg

A krumpli- és búzaföldeken folyó munkát Denis To régész vezeti. Éppen egy amerikai pilóta sírját keresik, aki a Hürtgen erdőben zajlott csata során zuhant le P-38-as gépével. To és csapata az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma Hadifoglyok és Eltűnt Személyek Felkutatásáért Felelős Egyesített Parancsnoksága (JPAC) alá tartozik, amelynek feladata az amerikai hadifoglyok és harc közben eltűnt személyek felkutatása világszerte.

Hivatalos számítások szerint még nem került elő 78 ezer amerikai a második világháborúból, 8100 a koreai háborúból, 1800 a vietnami háborúból, 120 a hidegháború idejéből, és 1 az 1991-es Öböl-háborúból. A JPAC 400 katonai és civil munkatársat foglalkoztat, 50 millió dolláros éves költségvetéssel rendelkezik, és egy Központi Azonosító Laboratóriumot (Central Identification Laboratory-CIL) tart fenn Hawaiin, amely a világ legnagyobb törvényszéki antropológiai laboratóriuma. A JPAC által feltárt csontokat az itt dolgozó antropológusok vizsgálják meg, és a családok csak akkor kaphatják meg őket, ha egyértelműen sikerült azonosítani a maradványokat.

A második világháborúban eltűnt 78 ezr amerikai közé tartozik az a 20 éves texasi pilóta, akinek testét a német búzamezők fedik. A férfi a belgiumi Florennes-ban állomásozó 474. vadászrepülő század tagjaként utánpótlást vitt a szárazföldi csapatoknak, ám 1944. november 5-én a német légelhárító ágyúk tüzébe került, és gépe kigyulladt. A közelben lakó, akkor 15 éves Therese Rick éppen ruhát teregetett. „Láttam a repülőgépből kicsapó füstfelhőt. A pilóta tett még néhány hurkot, de aztán hallottam a becsapódást. Oda akartam futni, de az anyám nem engedte.”

Borzalmas látvány lett volna. A Hürtgen-erdőnél elesettek tetemét gyakran ott hagyták, ahol meghaltak. Therese Ricket és anyját pár nappal később evakuálták, így a csata legborzalmasabb részétől megmenekültek. Ernest Hamingway, aki haditudósítóként vett részt a csatában, figyelemre méltó beszámolót írt az összecsapásról. Az amerikaiak kevesebb, mint öt hónap alatt 22-32 ezer katonát veszítettek, ami csaknem a fele a vietnami háború áldozatainak. A Hürtgen-erdőnél zajló hadi események 1944 szeptembere és 1945 februárja között történtek. A fák között orvlövészek rejtőztek, akik minden apró mozdulatra tüzeltek. A talaj tele volt lövészárkokkal és aknákkal. Ráadásul hideg volt. „Hürtgennél a katonák megfagytak; olyan hideg volt, hogy pirospozsgás arccal fagytak meg” – írta Hamingway „A folyón át a fák közé” című regényében.

Miközben az amerikai irodalom és filmipar előszeretettel foglalkozik más csatákkal, különösen a normandiai partraszállással, Hemingway mellett csak igen kevesen emlékeznek a Hürtgen-erdei szenvedésekre. Ami nem is csoda, hiszen az amerikaiak nem csupán sok áldozatot veszítettek, de nagy sikerekkel sem büszkélkedhettek. Céljuk a Rajna menti előrenyomulás biztosítása volt, és ki kellett űzniük a németeket az erdőből, hogy azok minél távolabb kerüljenek a völgyben lévő víztározótól. A németek azonban túlságosan is jól ismerték a terepet. A Rur víztározó távol mindentől, az erdő mélyén fekszik. 1945 februárjában, amikor már minden ellenállás céltalanná vált, a német csapatok megnyitották a gátakat, és a Rur (Roer) folyó környékét járhatatlan mocsárrá változtatták. Ezzel sikerült két hétre megakasztaniuk a szövetségesek keleti előrenyomulását.

1. Olyan hideg volt, hogy pirospozsgás arccal fagytak meg
2. Amíg haza nem érkeznek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye