Emléktáblát helyeznek el a Szent István csatahajó roncsainál

Korábban

Torpedók süllyesztették el a Monarchia büszkeségét

A mélység titka és a Ki mit tud dobogósai

Kilencven éve érte találat a magyar hajóépítés legnagyobb alkotását az Osztrák-Magyar-Monarchia haditengerészetében. A csatahajót a fiumei Bergudi Hajógyárban kezdték el építeni 1911-ben, és 1915 novemberében állította hadrendbe a haditengerészet. A 13 ezer tonnás hadihajó 60 millió 600 ezer koronába került, 305 milliméteres lövegcsövekkel szerelték fel, lövegtornyának működtetéséhez pedig 91 fős személyzetre volt szükség.

A hatalmas hadihajó csatában veszett oda 1918. június 10-én: utolsó bevetésére azzal a céllal indult, hogy feltörje az otrantói szorosban lévő antant tengerzárat, de hajnali fél négykor torpedótalálat érte a Szent Istvánt, amely után rövid időn belül elsüllyedt. 89 tengerész vesztette életét a hullámsírban, köztük 41 magyar katona - vázolta fel a hajó történetét a főigazgató.

Október 2-án a hadisírnak minősülő roncs mellé fekete gránit emléktáblát állítanak "A kötelesség előbbre való, mint az élet!" jelmondattal, magyar, német és horvát nyelven - mondta Holló József, hozzátéve: a 66 méter mélyen fekvő hajóhoz való lejutás nem veszélytelen művelet, a különleges gázzal történő merüléshez alapos felkészülésre van szükség. A táblára speciális védőfelületet helyeznek, hogy megóvják a tengeri élővilág behatásától.

A nemzetközi expedícióban 12 magyar búvár vesz részt, közülük kilenc civil, három pedig katonai búvár. A merülés horvát közreműködéssel zajlik majd a horvát partoktól 12 kilométerre a nyílt tengeren - mondta Antal László, a Magyar Honvédség búvárkiképző főnöke.

Az emléktábla elhelyezése mellett a búvárok folytathatják az 1990-es években elkezdett kutatást, amelynek során akkor értékes használati tárgyakat hoztak fel a felszínre. A leletekből összeállított kiállítás Magyarországon is látható volt a Hadtörténeti Múzeumban. Az mostani kegyeleti merülés során a hajótest állagát mérik fel a szakemberek azért, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos beúszni a hajótest belsejébe - mondta Balogh Tamás, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Klub elnöke, aki maga is részt vesz az expedícióban. Ezenkívül felderítik a süllyedéskor teljesen felfordult hajó körüli roncsmezőt.

Balogh Tamás szerint a hajóroncsot nem érdemes a felszínre hozni, mert nagyon nagy mértékben károsodna a művelet során. Az MTI kérdésére elmondta: a civileknek elég nehéz lejutni a hajóhoz, mert a hadisírnak minősülő roncs meglátogatásához különleges horvát engedélyekre van szükség.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái