Mellbimbót kendőztek el Berlusconi miatt
2008. augusztus 6. 15:52
Sajátos prüdéria keltett felzúdulást Olaszországban: a sajtó kiderítette és fotókkal bizonyította, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök sajtóértekezleteinek színhelyén egyszerűen eltüntettek egy mellbimbót.
Korábban
Az igazság e leplezése azért keltett nagy visszhangot az olasz médiában, mert a szemérmesen megcenzúrázott hölgy meztelen keble éppen az igazságot hivatott jelképezni. A sajtóterem falát ugyanis Giambattista Tiepolo 18. századi olasz művész Az Idő felfedi az Igazságot című nagyméretű allegorikus festményének másolata díszíti, amelyen egy idős férfialak testesíti meg az időt, egy fedetlen keblű nő pedig az igazságot.
Ez a kebel, és azon pontosan a mellbimbó került rendszeresen Berlusconi arca mögé, amikor a sajtóértekezleten a kamerák közel hozták a kormányfő fejét. A kényelmetlen helyzet megoldása az igazság magas szintű elkendőzése volt: a miniszterelnök stábjának intézkedésére egy művész fátyolt festett a kényes részre - ami aztán sokkal nagyobb feltűnést keltett, mint maga a csábos corpus delicti.
Nem így az olasz sajtó, amely az üggyel kapcsolatban egyrészt emlékeztetett arra, hogy Berlusconi maga választotta az allegorikus művet a Chigi-palota sajtótermének díszítésére, másrészt pedig felidézte, hogy a 71 éves kormányfő korábban sokszor nyilatkozott a női nem, a szép nők iránti rajongásáról, szívesen utalt e téren elért ifjúkori sikereire is. Arra is többen felhívták a figyelmet, hogy Berlusconi üzleti sikerének titka a kereskedelmi televíziózás volt, amelynek egyik fő vonzerejét a felette gyéren öltözött hölgyek jelentették.
Az pedig, hogy a kormányfő stábja egyenesen a meztelen Igazság jelképes alakját öltöztette fel, különösen vitriolos megjegyzéseket váltott ki a művészettörténészek részéről. "Kit sérthet Tiepolo meztelen Igazsága? Ez abszolút ostobaság" - fortyant fel Antonio Paolucci, a Vatikáni múzeum igazgatója, volt kulturális miniszter. Ő igazán illetékes a témában, hiszen a 16. században éppen a Vatikánhoz tartozó Sixtus-kápolnában történt, hogy Michelangelo Utolsó ítélet című monumentális festményén utólag drapériát festettek a művész által ábrázolt meztelen emberalakokra, eltakarva a "kényes" szerveket.
Erre utalva a La Stampa című torinói lap Rosszabb, mint Braghettone címmel szentelt vezércikket a témának: Daniele da Volterra volt az a festő, aki "elleplezte" a Sixtus-kápolna képeit, az ő művészneve volt Braghettone. "Micsoda szomorú ügy... Nem lehet eltakarni az Igazságot, amelyet évszázadok óta meztelenül ábrázolnak. Ezt a Tiepolót meg kellett volna hagyni olyannak, amilyen volt" - mondta Sandrina Bandera, a milánói Brera képtár művészeti vezetője.
"Ez ostoba moralizálás. A reneszánsz óta a művészettörténet tele van aktokkal. A dolog egyáltalán nem nevetséges, ha arra gondolunk, mi mindent mutatnak a (Berlusconi médiabirodalmához tartozó) Canale 5 adásaiban - jegyezte meg Andrea Emiliani, a bolognai képtár volt igazgatója.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap