2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Anatóliában termesztették a legrégibb gabonát

2008. június 24. 13:17

A legrégibb ember által termesztett gabona maradványaira bukkantak rá a régészek az anatóliai Catal Hüyük neolitikus településén - adta hírül az Anatolia hírügynökség.

A kutatók az előzetes DNS-vizsgálatok után már teljesen biztosak abban, hogy a világ legrégibb, mintegy 8500 éves termesztett gabonájával van dolguk - mondta el Mahinu Akkaya, a Közép-Keleti Műszaki Egyetem (ODTÜ) kémiai tanszékének professzora. Szerinte a felfedezés egyben nagyszerű bepillantást kínál az anatóliai emberi civilizáció születésébe is.

Akkaya az egyetem több más szakértőjével együtt elemezte a mintákat, és egyben a korábbi vizsgálatok során elemzett leleteket felhasználták az összehasonlításhoz. A török kutatóknak azonban eddig sem volt okuk a panaszra: a korábban legrégibbnek tartott 6000 éves minták is Anatóliából, Karacadag térségéből származtak. Egy másik kutatás ellenben tízezer évesre teszi az első gabonamagvak korát.

A kutatók nagyon fontosnak tartják azt is, hogy első alkalommal elemezték a mintákat hazai egyetemen, és a vizsgálatokhoz nem volt szükség a nyugat-európai egyetemek laborjainak bevonására. Az eredményeket hamarosan egy tudományos lapban teszik közzé - ígérte a kutatás vezetője.

Çatal Hüyük (törökül "villa-halom"; másképp: Çatal Höyük, Çatalhöyük, Çatalhüyük) egy híres, az i.e. 7. évezredből származó neolit-kori régészeti lelőhely Törökországban, a Konya-síkság búzamezői közt, Konya várostól délkeletre. A levantei térség PPNB régészeti kultúrájával körülbelül egy időben létezett. A régészek eddig 14 réteget tártak fel, amelyek összességében elérik a mintegy 15 méteres magasságot.

A település az i.e. 6800-6300 közötti időszakban volt lakott, fénykorában mintegy 1000, átlagosan 25 m2 alapterületű ház adott otthont mintegy 5000 lakosának. A település alapterülete körülbelül 12 hektáros volt. Ez más korabeli lelőhelyekhez képest óriási szám, azonban a nagy mennyiségű lakosság körében meglévő társadalmi hierarchia, a városi lét egyik kritériuma nyomaira nem sikerült rábukkanni, és még a településszerkezet sem utal különbségekre. Városfalat sem sikerült eddig feltárni.

A lelőhelyet az 1950-es években fedezték fel, de feltárását csak 1961-1965 között kezdte meg a James Mellaart vezette régészcsoport. 1993 óta Ian Hodder vezetésével ismét nemzetközi ásatások folynak Çatal Hüyükben. A leletekből állandó kiállítás látható Ankara városában, az Anatóliai Civilizációk Múzeumában és a konyai Régészeti Múzeumban. A helyszín egész évben látogatható, de a látogatóközpontban csak a leletek másolatai tekinthetők meg. További részletek a Wikipedia szócikkében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár