2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ókori globalizációként terjedt el a mezőgazdaság

2008. február 14. 10:00

Amerikai és holland régészek egy már korábban feltárt területen megtalálták az ókori Egyiptom legkorábbi mezőgazdasági hasznosítású területét.

A mezőgazdaság homályba vesző kezdetei

A felfedezéseket a kutatócsoport a pár hete már a Múlt-koron is emlegetett Fajúm-oázisban, Kairótól 80 kilométere délnyugatra található, korábban már feltárt homokdombban folytatott ásatások után jelentette be. A fajúmi leleteket elsőként Gertrude Caton Thompson brit régész fedezte fel az 1920-as években, aki neolitikus magtárakat, és földművelő eszközöket, például egy kovakő pengés, fából faragott sarlót talált. A kutatók az elmúlt években a modern földművelés terjeszkedése miatt vonták újra vizsgálat alá a területet, ám az onnan előkerült tárgyak és leletek mennyisége mindenkit sokkolt.

A radiokarbonos kormeghatározás alapján a helyszínt i.e. 5200 óta lakottnak tartják, ám a földművesek kiléte és életmódja a mai napig rejtély maradt. Az ásatások társigazgatója, Willeke Wendrich, a Kaliforniai Egyetem egyiptomi régészeti professzora a National Geographic News-nak elmondta, hogy az oázis az egyiptomi földművelés legkorábbi nyomait rejti. "Elsőként találtunk házi környezetben kezdetlegesen domesztikált gabonát és árpát" - mondta.

A mágneses talajvizsgálatok, majd az ezt követő ásatások arra is rávilágítottak, hogy a településen több nemzedék követte egymást. A földrétegek szervesen épülnek egymásra, ezért a szakértők abban bíznak, hogy lehetőségük adódik az ott élők történetének időbeli végigkövetésére. A rétegek között nagyon sok elszenesedett gabonamagvat, egykori agyagpadlókat és épületek nyomait találták meg, amelyekben sokszor állatokat tartottak.

A régészek főként tönkebúzát és hatsoros árpát találtak, így ennek alapján a neolitikus étrendet is rekonstruálni tudják. Eddig azt sem ismerték, hogy a kor embere pontosan milyen körülmények között élhetett - a mostani ásatás erre is magyarázatot adhat majd. Melinda Zeder, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum archeobiológiai programjának vezetője szerint kiderülhet, hogy a helyet állandóan vagy csak ideiglenesen, vetéstől aratásig lakták. Ez azonban nem lesz könnyű: a településen élők számáról egyelőre semmit sem tudunk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár