Kastélyépítési láz hódít Németországban

A második világháború után több német város is újjáépítette a világégésben megsérült illetve elpusztított palotáit és történelmi épületeit. Nagyon sok, csak romjaiban megmaradt épületet azonban a várostervezők ítéltek pusztulásra mind Keleten mind Nyugaton, ideológiai és esztétikai okokból egyaránt.

A rekonstrukciós hullám aztán 1990-ben az egykor kommunista keleti országrészből indult el, ahol ma nem kisebb eredményt mutathatnak fel, mint Drezda újjáépített városát - mondta el a Reutersnek Gabi Dolf-Bonekaemper, a Berlini Műszaki Egyetem professzora. `Az ideológia egyértelmű, mert ha meg lehet tenni, és pénz is akad, akkor ami abból születik, az nem ronda, nem hamisítvány, csak valami más.`

Mások szerint azonban az újjáépítésnek jóval mélyebb okai vannak, és mindez szorosan összefügg a háború, illetve egyesítés utáni Németország identitás-válságával, és a modern építészettel szemben lázadással is. Peter Schabe, a Történelmi Megőrzés Német Alapítványa szerint ez "a globalizáció miatti idegességhez kötődik. Az emberek szeretnének egy olyan helyet, amivel azonosulni lehet, és olyan városokat szeretnének létrehozni, amilyenek korábban voltak."

Braunschweig 18. századi palotája is jó példa erre: az a második világháború alatt súlyosan károsodott, majd 1960-ban a maradék romokat is elbontották. Az épület tavaly 200 millió euróból született újjá bevásárlóközpontként. A látogatók, akik ma felkeresik a palotát, hamar meglepődnek: az épületbe lépve ugyanis grandiózus csarnokok helyett egy Starbukcks kávézó fogadja őket, és a történelmi homlokzattal éles kontrasztot képez az épület teljesen modern belseje. Mindez azonban sikeres volt: az egyedülálló pláza vonzza a látogatókat.

A megújuló épületek hasznosításának kérdése minden egyes alkalommal felmerül: így van ez a hannoveri Herrenhausen Palota esetében is, amely a Volkswagen cég szerint egy "jövőorientált központ" lesz. Brandenburg központjában, Potsdamban ingatlanfejlesztők keresték meg a várost a lerombolt palota újjáélesztésének tervével, ahová ők is egy bevásárlóközpontot terveztek volna. A helyi önkormányzat azonban visszautasította a tervet, majd az SAP szoftvercég vezetője, Hasso Plattner 20 millió eurót adományozott az épület egykori homlokzatának elkészítésére. A tartomány áprilisban hagyta jóvá a terveket, így 2010-re minden bizonnyal ez is elkészülhet majd.

Sokak szerint azonban ezek az építkezések félrevezetőek lehetnek, így Schabe szerint a fiatalok akár azt hihetik, hogy ezek csak jól felújított paloták, pedig már nem is kéne létezniük. Szerinte nem tudják, hogy ez csak "testre szabott történelem", ami nagyon komoly problémát jelenthet az örökségvédők számára.

A Berlini Palota újjáépítése lehet az egyik legkeményebb dió, arról ugyanis már a város 1990-es újraegyesítése óta vitáznak. Az eredeti palota a második világháborúban sérült meg, majd a kelet-német hatóságok lebontották, és a Köztársaság Palotája nevet viselő szocreál csodát emelték a helyére. A kelet-német parlamentet is befogadó épületet jelenleg is bontják, és 2010-től egy kulturális központnak is helyet adó palota-replika épül a helyére. Bár a költségek folyamatosan nőnek, a tervek szerint a félmilliárd eurós beruházás nagyját a szövetségi kormányzat állja majd.

Dolf-Bonekaemper eközben arra is figyelmeztet, hogy a hasonló volumenű beruházások mellett egyre nehezebb lesz a kisebb, megmaradt történelmi épületek védelme. Szerinte nagyon sok olyan ma is álló kastély és palota van az országban, amelyeket katasztrofális állapotuk miatt egy euróért adnak el, mert senki nem hajlandó azokat hasznosítani.