Felvonulók kérték

Korábban

A munkásmozgalom mártírjait ünnepeljük

A szakszervezetek ősét ünneplik Nagy-Britanniában

A lengyel Szolidaritás negyedszázados évfordulóját ünnepelték

A franciák megőriznék 1968 örökségét

A munkásosztály ünnepét 1890 óta jegyzik a világon. Az akkor még agrárszocialista ünnepet állandó harcok jellemezték, tilos volt felvonulni és ünnepelni május elsején. Majd 1899-ben ha a felvonulást nem is, de a munkás-összejöveteleket már hivatalosan is engedélyezték.

Az ünnep több, a későbbiekben jelképpé vált szimbólumhoz köthető, a 8 óra munka, pihenés, és szórakozás igényétől, a mezőgazdasági és az ipari munkásokat jelképező sarló-kalapácsig. Ez utóbbi jelkép 1904-ben tűnt fel először, a sarló a mezőgazdasági munkásokat, a kalapács az ipari munkásokat szimbolizálta: akkor még külön-külön, a Szabadság Istennőjének kezében.



1919-ben a Forradalmi Kormányzótanács 80-as számú rendeletével állami ünneppé nyilvánította a május elsejét és a Második Világháborúig gyakorlatilag békés demonstrációk zajlottak. A háború után, 1945-ben új szerepben éledt újra május elseje. A munkásság szolidaritási ünnepe, politikai pártok erődemonstrációjává vált.

Igazán spontán az 1945-ös ünnep lehetett, ugyanis már 1946-tól voltak - főleg az MKP-ban - olyan törekvések, hogy az egészet szervezzék meg, válasszanak szavalókórusokat, akik buzdítják a népet, mozgózenekarok csinálják a hangulatot. 1949-ben a május elsejéket még a `Május Elseje Szervezőbizottság` készítette elő, a tagoknak levetítették a 47-es moszkvai felvonulást, és direktívákat is adtak nekik. Az egyik ilyen az volt, hogy Rákosi képe nem lehetett magasabban, mint a két szovjet vezetőé, és Lenin és Rákosi képet pedig kevesebbet kellett vinni, mint Sztálint. 1949-től a hadsereg is megjelent a parádékon, és egészen 1956-ig erőt demonstráltak.

Az 1957-es, emblematikus május elseje után az ötvenes évek kivezényelt, erőt demonstráló felvonulásai fellazultak, és bár felvonulni ekkor is kötelező volt, az esemény ünnepélyesebbé és oldottabbá vált. A munka ünnepén szinte mindig hatalmas, többszázezres tömeg menetelt - a Kádár-rendszerben már inkább csak sétált el - a tribün előtt, a korabeli filmhíradók szerint önfeledten és örömmámorban úszva. A hatalom a politikai pszichológia széles eszköztárát alkalmazta az ünnep népszerűsítéséért valamint az emberek aktivizálásáért. A mozgalmi nóták és a közös jelszavak skandálásától, a tömeg együttes ritmusának magával ragadó lendületén át, a 80-as évek sör-virslis felvonulásáig.

A felvonulásokat országos szinten szervezték, ezt általában a párt illetékes tömegszervezetei vagy propaganda osztálya bonyolította le. A direktívák a fővárosi pártbizottságtól kerültek lejjebb a megyei bizottságokhoz. Bár május elseje leglátványosabb része a felvonulás volt, a gyárak és üzemek dolgozói már jóval elseje előtt az ünnep jegyében tevékenykedtek: munkaverseny vagy munkafelajánlás jegyében.

A május elsei munkaversenyből mindenki kivette a részét, az üzemekben és lakóházakban a legszebb ünnepi dekoráció vándorkupájáért folyt a verseny. A munkaverseny legjobbjai aztán a felvonuláson is kitüntetett helyet kaptak. Az élmunkások és élüzemek, közvetlen a Szovjet Kommunista pártvezetők képeit tartó sorok mögött vonulhattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett