2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Térképészeti ritkaságok a Partiumból

2008. április 8. 14:00

A kéziratos térképek feldolgozása és közzététele a magyarországi közlevéltárakban és egyházi gyűjteményekben mára nagyrészt megvalósult.

A nagyváradi püspökség levéltára a 20. században több hányattatáson ment keresztül. A gazdasági levéltárat 1947-ben foglalta le az államhatalom, a káptalani levéltárat 1963-ben sajátították ki. A gyűjtemények a levéltári feladatok ellátására teljességgel alkalmatlan, a helyi állami levéltári kirendeltségnek mai napig otthont adó váradi várba kerültek.

Az 1970-es években az állományból kiemelték a térképeket és a tervrajzokat és külön gyűjteményt hoztak létre. Ide csoportosították a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség belényesi uradalmának, Bihar megye egykori levéltárának, Nagyvárad város levéltárának a térképeit is. Sajnos a térképgyűjtemény leltára nem tartalmazza az eredetet, így azok pontos beazonosítása sajnos nem lehetséges.

A váradi püspökség és a káptalan birtokainak összeállítása - a szétszórt és az elpusztult források miatt - nem könnyű feladat. Az alapkutatásokat a térség két nagy kutatója, Bunyitay Vince és Jakó Zsigmond végezték el. A birtokok döntő hányada az egész középkor folyamán Bihar megye területén feküdt, elsősorban a déli és a központi részeken.

1552-ben a püspökség és a káptalan 156 helységnek volt a tulajdonosa. 1570 után komoly változások következtek be, a Tiszántúl és Bihar hovatartozása folyamatosan kérdőjelessé vált. Az állandó háborúskodások rendkívül komoly pusztulásokat eredményeztek, míg 1552-es esztendőben 47 ezer háztartást becsültek, addig 1692-ben ez a szám 1337-re csökkent.

I. Lipót 1693. november 24-én császári rendelettel szolgáltatta vissza a váradi egyház egykoron szekularizált birtokait. A javak visszaszerzése érdekében összeírták a még megmaradt, a tulajdonjogra vonatkozó okleveleket, iratokat. A különböző urbáriumok és conscriptiók segítségével fel lehetett vázolni a püspöki birtokszerkezetet. A szerző által összeállított jegyzékben uradalmanként és birtoktestekként böngészhetünk a javak között, megismerhetjük a főbb szakirodalmi hivatkozásokat és természetesen a reájuk vonatkozó térképek évszámait.

Az egyházi birtokok térképezésének kezdete a 18. század közepére nyúlik vissza. Az újjászerveződő püspökségeknek szüksége volt a korábban tulajdonukban lévő birtokok rögzítésére. A munkálatoknak az 1767 utáni úrbérrendezés felgyorsította, ugyanakkor egy teljes feltérképezés több évet, vagy akár évtizedeket is igénybe vehetett. Ennek egyik oka a szakemberek hiányával magyarázható, mivel a hazai rendszeres mérnökképzés megindulása előtt a szenci főiskolai szintű oktatási intézmény vállalta fel a közgazdasági, mezőgazdasági és műszaki ismeretek oktatását.

A nagyszombati egyetem is magára vállalta a matematikai ismeretek oktatását, a döntő áttörést az 1735-ben megalapított selmecbányai bányatisztképző iskola jelentette. Sokat lendített a földmérő- és térképész-szakemberek képzésében a Budára költözött tudományegyetem bölcsészkarán belül működő mérnökképző intézet, amely 1782-ben kezdte meg működését.

A katalógusban bemutatott három nagyváradi egyházi térképgyűjtemény mennyiségi szempontból is kiemelkedő. A közel 800 darab, 1880 előtti térkép számát csak az Esztergomi Prímási Levéltár előzi meg (1270 db). Növeli értéküket, hogy 1850 előtt keletkezett a püspökség térképei közül 220, a káptalan térképei közül pedig 174

A levéltárakban őrzött iratok betekintést engednek az uradalmi térképészek mindennapi életébeis: Gürttler János György 1769-ben arról panaszkodott, hogy a püspökség nem fizette ki 200 forintnyi bérét. Sokáig, 1769 és 1812 között itt tevékenykedett Gaszner Lőrinc Teofil is, akit az egyház mellett a vármegye is megbízott feladatokkal. Többek között részt vett az 1775 után meginduló szatmári lecsapolás kivitelezésében. A szerző gyűjtése szerint Bihar megyében földmérőként, mérnökként és mérnöksegédként 86 személy dolgozott.

A térképeket listázó katalógus jól áttekinthető, és alapvető információkkal ismerteti meg az olvasókat. Közli a címeket, a szerzőt, a méretarányt, az ábrázolt területek határainak megnevezését. A térképmellékletek címeit betűhíven (a rövidítések megtartásával) olvashatjuk. A katalógus kitér a térképek színezettségére, méretére, mai lelőhelyére. A tételek egyházi szerv/uradalom/birtok felosztásban követik egymást. A kötet végén 32 színes ábrát, illetve egy összesítő térképet találunk, sőt egy CD-ROM segítségével magunk is böngészhetünk a szép kivitelű, kéziratos térképek között.

Emődi András: Bihar megyei kéziratos térképek (1754-1888). A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, Székeskáptalan, Papnevelde, Nagy- és Kisprépostság és a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség térképei. Bihar vármegye és Nagyvárad város térképei. Vegyes eredetű térképek. Katalógus. Nagyvárad, 2007. Partium Kiadó, 244 oldal

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár