Biofegyverrel háborúztak a hettiták
2007. november 30. 12:00
A fertőzött juhok és majmok voltak a világ legkorábbi biofegyverei - derül ki egy közel 3300 évvel ezelőtt vívott háborút vizsgáló kutatásból.
Korábban
A Journal of Medical Hypotheses című szaklap legújabb számában megjelent tanulmány szerint elsőként az i.e. 1320-1318 között vívott anatóliai háborúban, Arzava és a Hettita Újbirodalom küzdött egymás ellen fertőzött állatokkal. Siro Trevisanato molekuláris biológus szerint a kölcsönösen bevetett állatok a tularémia nevű betegség kórokozóját hordozták. Trevisanato szerint a baktérium az i.e. 14. század végén a Mediterráneum keleti részén jelent meg, amikor a feljegyzések szerint egy sokáig tartó, halálos járvány tizedelte meg a Közel-Keletet.
![]() |
A bronzkori blitzkrieg csodafegyvere |
A kutatók szerint a járványt okozó betegség minden bizonnyal a tularémia lehetett: erről a 35-40 éves időtartam mellett a betegség tünetei árulkodnak. A kór egyébként már i.e. 2500-ban is megjelent a térségben - állítja a kutató. A biológus szerint a hettiták akkor fertőződhettek meg, amikor eljutottak a mai szír-libanoni határterületre. Trevisanato szerint a városok kifosztásakor szerzett zsákmány és hadifoglyok terjesztették el a fertőzést, amely a birodalmon végigsöpörve komoly károkat okozott, és két király életét is kioltotta. A meggyengült birodalmat aztán i.e. 1320-ban megtámadták a szomszédos arzavaiak.
Milyen betegségről is beszélünk? |
A tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű baktérium faj okoz. A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. A betegség ma antibiotikumokkal kezelhető. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. A betegséget okozó baktériumot 1911-ben sikerült azonosítani. |
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

kommunizmus
- Az éj leple alatt taszították szolgasorba a Rákosi-korszak „osztályidegen elemeit”
- Sortüzekkel vetettek véget a kizsigerelt munkások felkelésének az NDK-ban
- Radikális nézetei miatt még a kubai forradalomból is kiábrándult Che Guevara
- Az idilli Capri szigetén, Gorkij villájában készült későbbi forradalmára Lenin
- Sematikus munkásfilmek után alkotott korszakos műveket Máriássy Félix
- Így akarta eltussolni a hatalom a Pajtás gőzhajó balatoni tragédiáját
- Későbbi Nobel-díjas tudóst is bújtatott a vészkorszak alatt Sztehlo Gábor
- Nem mindenki szemében volt hősies forradalmár Che Guevara
- Elszabadult a pokol a kínai társadalom „megtisztítását” szolgáló kísérlet során
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok tegnap
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” tegnap
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen tegnap
- Minden értelemben kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László tegnap
- A casus belli, amely Magyarországot a II. világháborúba sodorta 2022.06.26.
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit 2022.06.26.
- Bosszúszomjas társai gyilkolták meg Pizarrót, az Újvilág aranyéhes hódítóját 2022.06.26.
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből 2022.06.26.