7 végzetes pillanat

Biofegyverrel háborúztak a hettiták

2007. november 30. 12:00

A fertőzött juhok és majmok voltak a világ legkorábbi biofegyverei - derül ki egy közel 3300 évvel ezelőtt vívott háborút vizsgáló kutatásból.

A Journal of Medical Hypotheses című szaklap legújabb számában megjelent tanulmány szerint elsőként az i.e. 1320-1318 között vívott anatóliai háborúban, Arzava és a Hettita Újbirodalom küzdött egymás ellen fertőzött állatokkal. Siro Trevisanato molekuláris biológus szerint a kölcsönösen bevetett állatok a tularémia nevű betegség kórokozóját hordozták. Trevisanato szerint a baktérium az i.e. 14. század végén a Mediterráneum keleti részén jelent meg, amikor a feljegyzések szerint egy sokáig tartó, halálos járvány tizedelte meg a Közel-Keletet.

A bronzkori blitzkrieg csodafegyvere

A hettita pestis néven ismert betegségről Ehnaton fáraó is megemlékezett: egy i.e. 1335 körüli levélben arról írt, hogy a betegség megtámadta a ma Szíria és Libanon határán fekvő városokat. Bár megpróbálkoztak a fertőzés távoltartásával - így a karavánoknak megtiltották az állatok bevitelét - a betegség szinte az egész térségre kiterjedt. A háborúk aztán a baktériumot Közép- és Nyugat-Anatóliába, végül pedig az égei-tengeri szigetekre is eljuttatták.

A kutatók szerint a járványt okozó betegség minden bizonnyal a tularémia lehetett: erről a 35-40 éves időtartam mellett a betegség tünetei árulkodnak. A kór egyébként már i.e. 2500-ban is megjelent a térségben - állítja a kutató. A biológus szerint a hettiták akkor fertőződhettek meg, amikor eljutottak a mai szír-libanoni határterületre. Trevisanato szerint a városok kifosztásakor szerzett zsákmány és hadifoglyok terjesztették el a fertőzést, amely a birodalmon végigsöpörve komoly károkat okozott, és két király életét is kioltotta. A meggyengült birodalmat aztán i.e. 1320-ban megtámadták a szomszédos arzavaiak.

Milyen betegségről is beszélünk?
A tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű baktérium faj okoz. A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. A betegség ma antibiotikumokkal kezelhető. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. A betegséget okozó baktériumot 1911-ben sikerült azonosítani.
A birodalom azonban nem hagyta magát, és beteg állatokkal szórta meg az ellenséges táborokat. A korabeli feljegyzések szerint a juhok hamar elszaporodtak, és tovább terjesztették a kórt. A kutató szerint bár a támadáskor a hettiták gyengék voltak, mégis alig két év alatt legyőzték Arzava hadseregét. "Milyen titkos szuperfegyver volt képes hasonlóra egy bronzkori blitzkriegben" - kérdezte a kutató a cikkben. A módszert azonban az ellenfél is hamar kiismerte, és ők is fertőzött állatokat küldtek a hettiták ellen.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!