Titokzatos romvárosba temetkeztek a perui felhőharcosok

A halottak védelmezték az élőket

A régészek Kuelap falai között több mint 500 épületet tártak fel, amelyek többsége valamikor kúp alakú, nádtetős lakóház lehetett. Az erődítménybe szűk folyosókon lehetett bejutni, ami valószínűleg szintén a védelmet szolgálta. Az egyik átjáró alján lámák és egyéb igavonó állatok nyomai, valamint ételmaradékok láthatók. A belső falakat geometriai minták, kígyószobrok (a kígyó vallási jelkép volt) és különös, kőből faragott arcok díszítik.

Középen, a terület legmagasabb pontján áll az ún. Plaza Mayor, amely elsőként épülhetett fel. Az itt talált csontok, ételáldozatok és egy kagylóból faragott apró kondor arra utalnak, hogy az épületben szertartások folytak, és a lakosok itt mutatták be áldozataikat isteneiknek. `Ez volt Kuelap szíve` - mondta Julio Rodriguez régész. Az erőd északi részén több ezer kőlövedék került elő, amelyeket nagy valószínűséggel a betolakodók ellen használtak.

A további leletek Kuelap rituális jelentőségét bizonyítják, amely nemzedékek során alakult ki. A hatalmas falak temetkezési célokat is szolgáltak. A chachapoya indiánok nagy becsben tartották őseiket. Halottaik még a túlvilágon is aktívak voltak. "Az embereket halott elődeik vették körül, akik védelmezték őket. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a falakba temetve őket, erőt adnak az építménynek" - mondja J. Marla Toyne, kanadai antropológus.

A chachapoya indiánok szerették a holtakat a közelükben tudni, ezért temették őket a falak közé, a házak padlója alá, vagy díszes szarkofágokba. Jártasak voltak a mumifikálásban is: egy évtizeddel ezelőtt több mint 200 kitűnő állapotban megmaradt múmiát találtak a "Kondorkeselyűk lagúnája" nevű szent tó fölötti sziklákban. Az egyik, a ma a Leymebamba melletti múzeumban kiállított múmia egy inka tisztségviselő lehetett, akinek fogai bőséges táplálkozásról tanúskodnak. Egy fiatal lány koponyáján található sebek emberáldozatra utalnak.

Megtalálták egy puma múmiáját is, ami azt mutatja, hogy a macskaféléket tisztelet övezte. A temetkezési helyen a halottakat fedő textíliákon kívül több khiput, vagyis inka csomóírást is találtak, amelyeket az inkák használtak az adók és különféle adatok nyilvántartására. A chachapoya indiánok igyekeztek alkalmazkodni inka uraikhoz, bár valószínűleg nem kedvelték őket.

A kultúra 16. század eleji, látszólag hirtelen pusztulása és eltűnése azonban még ma is zavarba hozza a szakembereket. Nyelvük csak néhány helynévben - pl. Kuelpa - maradt fenn, bár ennek inka változatát, a Quechua nevet széles körben használják Peruban és Bolíviában. "A chachapoya népet rövid idő alatt hatalmas demográfiai katasztrófa érte" - mondta Alfredo Narvaez régész, hiszen szerinte a spanyolok megérkezése után, a 16. század közepére csupán 10 ezren maradtak a több százezres populációból.

A kutatók szerint a chachapoya indiánok szövetkeztek a spanyolokkal az inkák ellen. Az együttműködésből származó esetleges előnyöket azonban nem élvezhették: az európai betegségek, amelyek ellen az Újvilág népeinek nem volt védettsége, megtizedelte az Andok őslakosait.

A régészek a Plaza Mayor mellett szétszórtan heverő csontvázakat és használati tárgyakat találtak, ami igen különbözik attól a gondosságtól, ahogyan a chachapoya nép a halottaival bánt. "Nagy kérdés, hogy a holtak miért vannak itt, és miért nem temették el őket a megszokott módon" - mondja Edwin Blas, régész. A kutatók csak találgatni tudnak: néhányan úgy vélik, hogy e helyen drámai csata zajlott, mások szerint az emberek itt roskadtak össze a betegségtől. A területen tűz nyomait is megtalálták. Narvaez szerint a központi épületet a település elhagyása után szándékosan fel akarták gyújtani, ami egyfajta rituális megtisztulást jelentett, és látványosan komor lezárása lett volna egy korszaknak.

1. Múmiák a felhők városában
2. A halottak védelmezték az élőket