2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tovább vitáznak a világháborús elüldözöttek emlékművén

2007. december 18. 13:00

A Donald Tusk új lengyel miniszterelnök által javasolt második világháborús múzeum nem helyettesítheti a háborús elüldözöttek Berlinbe tervezett emlékművét.

A konzervatív politikus üdvözölte ugyan Tusk arra vonatkozó indítványát, hogy Gdanskban - az egykori Danzigban - egyfajta összeurópai múzeumot állítsanak fel a második világháború szörnyűségeire való emlékezés céljából, hozzátette ugyanakkor: mindez nem jelenthet alternatívát a tervezett német emlékhellyel szemben.

Steinbach Merkellel

Steinbach úgy ítélte meg, hogy a lengyelországi kormányváltás után jelentős enyhülés következett be a korábban feszült német-lengyel kapcsolatokban. A BdV elnöke szerint érezhető a varsói törekvés a kétoldalú viszony megjavítására. Erika Steinbach kijelentette: ebben a tekintetben Donald Tusk erőteljesen különbözik elődjétől, Jaroslaw Kaczynskitől, aki - mint fogalmazott - egyetlen területet sem hagyott ki abból a célból, hogy megnehezítse a két ország együttműködését.

Donald Tusk lengyel kormányfő az elmúlt hét elején tett bemutatkozó látogatást Berlinben. Noha a kétoldalú viszonyban fennálló problémák megoldásáról a vizit során nem jött létre megállapodás, a felek egyaránt készségüket fejezték ki a további tárgyalásokra, s általánosságban a kapcsolatok normalizálására.

A lengyel miniszterelnök ezúttal is megerősítette, hogy Varsó ellenzi a német nagykoalíciós kormány által támogatott, a második világháborús német elüldözöttek berlini emlékhelyének felállítását, s ehelyett egy második világháborús - összeurópai - múzeum létrehozását javasolta a mai Gdanskban, azaz az egykori Danzigban. Tusk szerint a múzeummal a második világháború valamennyi szörnyűségére emlékeznének, így a kitelepítésekre és az elüldözésekre is.

Angela Merkel kancellár ugyanakkor kifejtette, hogy kormánya nem kíván lemondani a berlini központ felállításáról, ugyanakkor arra törekszik, hogy annak működtetésébe más érintett országokat - köztük Lengyelországot - is bevonjon. Mindezt megerősítette vasárnapi nyilatkozatában Erika Steinbach is, egyebek között azt hangoztatva: szükség van arra, hogy valamennyi nép megemlékezzen saját áldozatairól.

Közvetlenül a második világháború után mintegy 15 millió németet űztek el több kelet-európai országból, köztük Magyarországról is.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár