Biofegyverrel háborúztak a hettiták
2007. november 30. 12:00
A fertőzött juhok és majmok voltak a világ legkorábbi biofegyverei - derül ki egy közel 3300 évvel ezelőtt vívott háborút vizsgáló kutatásból.
Korábban
A Journal of Medical Hypotheses című szaklap legújabb számában megjelent tanulmány szerint elsőként az i.e. 1320-1318 között vívott anatóliai háborúban, Arzava és a Hettita Újbirodalom küzdött egymás ellen fertőzött állatokkal. Siro Trevisanato molekuláris biológus szerint a kölcsönösen bevetett állatok a tularémia nevű betegség kórokozóját hordozták. Trevisanato szerint a baktérium az i.e. 14. század végén a Mediterráneum keleti részén jelent meg, amikor a feljegyzések szerint egy sokáig tartó, halálos járvány tizedelte meg a Közel-Keletet.
A bronzkori blitzkrieg csodafegyvere |
A kutatók szerint a járványt okozó betegség minden bizonnyal a tularémia lehetett: erről a 35-40 éves időtartam mellett a betegség tünetei árulkodnak. A kór egyébként már i.e. 2500-ban is megjelent a térségben - állítja a kutató. A biológus szerint a hettiták akkor fertőződhettek meg, amikor eljutottak a mai szír-libanoni határterületre. Trevisanato szerint a városok kifosztásakor szerzett zsákmány és hadifoglyok terjesztették el a fertőzést, amely a birodalmon végigsöpörve komoly károkat okozott, és két király életét is kioltotta. A meggyengült birodalmat aztán i.e. 1320-ban megtámadták a szomszédos arzavaiak.
Milyen betegségről is beszélünk? |
A tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű baktérium faj okoz. A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. A betegség ma antibiotikumokkal kezelhető. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. A betegséget okozó baktériumot 1911-ben sikerült azonosítani. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap