2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Favágó mozaikja díszítette az ókori zsinagógát

2007. november 23. 10:00

Egy példa nélkülinek számító, hatalmas mozaik díszíti azt a római-bizánci korból származó galileai zsinagógát, amelyet az Arbel Nemzeti Parkban találtak.

A Khirbet-völgyben folytatott munkálatokat Uzi Leibner, az egyetem régészeti intézetének munkatársa vezeti. Szerinte a zsinagóga jó példa a keleti római építészeti hagyományra, és az épületet a mozaikpadló teszi igazán egyedülállóvá. Az imaház romjait a Nitai-hegy lábánál, egy nagyobb, római-bizánci kori zsidó település közvetlen közelében találták meg. Idén a zsinagóga északi részét kutatták meg, és a kutatók a feltárt, bazaltból és krétából készített falak alapján biztosak benne, hogy az építkezés során a helyszínen álló korábbi házak romjait is felhasználták.

A régészeket meglepte a példa nélküli mozaik, amelyet 4X4 milliméteres apró kövekből raktak össze, több szín felhasználásával. Leibner szerint a bibliai jeleneteket később gyakran ábrázolták a zsinagógákban, és a mostani is valami hasonló lehet: talán a jeruzsálemi Templom, Noé bárkája vagy Bábel tornyának építését ábrázolhatta. A mozaikpadlót a kutatók elvitték a helyszínről, és hamarosan restaurálják.

Azt egyelőre még a régészek sem tudják, hogy a zsinagóga pontosan melyik korból származhat. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a késő római periódusban, i.sz. 2-4. században emelhették, amikor a térség kulturálisan és politikailag is felvirágzott. Egyes kutatók azonban azzal érvelnek, hogy a bizánci korszakban, az 5-6. században építhették, amikor a kereszténység vette át az uralmat, és a zsidókat már elnyomták. Leibner szerint a vitának igen komoly következményei lehetnek, újraírhatják a kor zsidóságának történetét is.

A régészek a szomszédos település feltárását is nagyon fontosnak tartják, hiszen reményeik szerint ezáltal jobban megismerhetik a vidéki zsidóság mindennapjait a római kori Galileában. A feltárás máris eredményeket hozott: egy kifinomult olajprés mellett kétemeletes épületek maradványait is kiásták. Leibner szerint mindez azért fontos, mert sokan azt gondolhatják, hogy a falusi zsidóság szegényes házakban vagy kunyhókban lakott, és a nagyszerű zsinagóga éles kontrasztot alkotott házaik szegénységével. Ez azonban a mostani feltárások alapján semmiképp sem igazolható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár