Kötetbe rendezték az M7-es régészeti feltárásait

A könyv az MTA Régészeti Intézete és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának összefogásában jelent meg, 325 színes fotót és rekonstrukciós rajzot tartalmaz. A tanulmánykötet első részében az egyes történeti korok összefoglaló bemutatását a lelőhelyeken végzett ásatások fontosabb leleteinek leírása követi. Ezt egészíti ki a lelőhely legszebb tárgyát vagy leletegyüttesét értékelő tanulmány. A kötet második részében a társtudományok eredményeit közlik.

Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a múlt és a jövő szerencsés találkozásának nevezte a feltárási projektet. Mint mondta, az autópálya építése a jövő, amely bekapcsolja a nyomvonalán lévő településeket az ország vérkeringésébe, biztosítja számukra a fejlődés lehetőségét. A régészeti feltárások révén pedig több ezer darabkából, apró leletből megismerhető Magyarország múltja - tette hozzá.

Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az 1994 és 2003 között végzett ásatások mérete meghaladja az 500 ezer négyzetmétert, a munkálatokra 2,5 milliárd forintot fordítottak. A tervekben szerepel az autópálya egyik pihenőjében egy régészeti park létesítése: erre a projektre negyedmilliárd forint áll a rendelkezésre.

Bálint Csanád, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója azt emelte ki, hogy ritkán adatik meg a kutatóknak ekkora összefüggő terület feltárása. Az ásatásoknak köszönhetően megismerhető egyes korok településszerkezete. A feltárt leletanyag az újkőkortól, az i.e. 6. évezred közepétől a középkorig szinte minden történeti korszakot felölel. A Dél-Dunántúlon eddig kevéssé ismert régészeti kultúra nyomai is előkerültek, a Dunántúl ősi népeinek története részleteiben és összefüggéseiben is teljessé vált.

Honti Szilvia, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályvezetője elmondta, hogy a feltárások alkalmával összesen mintegy másfél millió régészeti emlék került elő. Kiemelt egy ritkaságnak számító késő rézkori agyagmaszkot, és felhívta a figyelmet a Balaton-menti késő bronzkori gazdag fémművességre, amelynek Balatonbogláron volt az egyik központja. Ott került elő egyebek mellett egy egyedülálló bronz diadém, amelyhez hasonlóra még nem bukkantak a régészek.

Honti Szilvia a leletek közül kiemelte még az utómunkálatok alkalmával tavaly előkerült hun üstöt, rámutatva, hogy ilyen épségben még nem bukkantak hasonlóra Magyarországon.

(Múlt-kor/MTI)