Kínos alkuk, csúnya trükkök

Jövőre tíz éve lesz, hogy életbe lépett a régészeti feltárások ma is érvényes rendje. Azóta a beruházóknak számolniuk kell azzal, hogy a törvény szerint az építkezésre fordított összeg kilenc ezrelékét ásatásokra kell áldozniuk. A feltárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye alapján és ellenőrzése mellett a megyei múzeumok végzik el. Az évtizedes gyakorlat ellenére számos feszültség és keserves alkuk színesítik a képet.

Az elmúlt években, amikor az örökségvédelmi törvény módosítására készült az Országgyűlés, még a rendszer teljes átalakítása is szóba került. Fölmerült például, hogy a megyei múzeumok helyett az végezhesse el az ásatást, aki egy versenytárgyaláson győz - magyarán a legolcsóbb árajánlatot adja. Ezzel azonban számos gond is keletkezne - mondja Jankovich-Bésán Dénes, aki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dokumentációs igazgatójaként pontos képet tud alkotni a helyzetről. Csak a legegyszerűbb nehézséget említve: az ásatást még elvégezhetnék az egyetemen vagy az országos múzeumokban alkalmazott régészek, de kérdés, hogy mi lenne a sorsuk a százezerszám előkerülő leleteknek. Megfelelő raktárakkal csak a megyei múzeumok rendelkeznek ugyanis, a rendszer `államosítása` tehát első lépésben is többmilliárdos beruházást igényelne.

Az első, az autópálya-építő társaságokkal vívott harcok eredményeként mára annyit egyszerűsödött a helyzet, hogy a megyei múzeumigazgatók minden év elején meghatározzák azt a négyzetméterárat, amennyit az országban mindenütt kérnek az ásatásért. Bár ez könnyíti az alkut, a vitákat nem szünteti meg. A MÁV-val például akkor kellett vérre menő csatát folytatni a feltárás érdekében, amikor a zalai római lelőhelyeken akarták átvezetni az új déli vasútvonalat. Megelőzte némi kötélhúzás a kőérberki lakópark vagy a szombathelyi bankfiók megvalósulását is - igaz, itt ma már ugyanolyan büszkén mutogatják a kiásott leleteket, mint azt az Árpád-kori templomot, amely az M7-es szárszói lehajtójánál került elő.

A teljes cikk a Népszabadságban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek