7 végzetes pillanat

Hétvégi várkalauz: Büdy-vár

2007. október 26. 14:00

A Tiszahát vidékének egyetlen, a mai Magyarország területén található erőssége a Vámosatya községtől keletre, félórányi gyaloglásra egy vizenyős területen rejtőző Büdy-vár.

Az erődöt egykorú források szerint viszonylag későn, az 1550-es esztendőkben építtette fel Büdy Mihály beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központjául szolgáljon. Bár rövidesen vizesárok vette körül, és falait is megerősítették, a kis vár nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromnak ellenálljon.

Fotók a várról a Civertan oldalán

A két részre szakadt ország uralkodói közt kitört belháború során Büdy Mihály Ferdinándhoz csatlakozott, emiatt János Zsigmond hívei többször megtámadták az erődítményt. Először Balassa Menyhért Munkács ellen vonuló csapatai vették birtokba kardcsapás nélkül 1557-ben, miután birtokosa a hadak közeledtének hírére elmenekült.

A néhány évig tartó békeidőszakban a várba ismét visszaköltözött a nemesi család. Azonban már 1564-ben újabb ellenséges sereg érkezett falai alá, Báthori István vezetésével. A csekély létszámú helyőrség rövid ellenállás után szabad elvonulás fejében feladta a várat, amelyet János Zsigmond két esztendő múlva Csáky Mihály kancellárnak adományozott. A Büdy famíliának azonban ekkor is sikerült visszaszereznie jogos tulajdonát, ezt Rudolf király is megerősítette egy 1578-as okiratában.

A vár rekonstrukciós rajza

A következő évtizedekben is ennek a családnak a leszármazottai lakták a katonai szempontból változatlanul jelentéktelen erődítményt. A 17. század elején a Büdy család férfiágon kihalt, ezután több kisnemesi család osztozott a vár egyes helyiségein és a hozzá tartozó nagybirtokon. Egy 1603-as adat szerint Kubinyi István földesúr lakott benne szolgaszemélyzetével. A Habsburgok ellen folytatott harcok idején őrsége ellenállás nélkül nyitott kaput az erdélyi seregeknek, így falai között állomásoztak Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György katonái is.

Pusztulásának pontosabb körülményei nem ismertek, valószínűleg egy ostrom során dőltek romba falai és épületei. Többé nem állították helyre, egy 1660-ból származó feljegyzés szerint már akkor is várrom volt. Az évszázadok alatt az időjárás viszontagságai - párosulva a környékbeli lakosság bontásaival - jórészt eltüntették az egykori védőműveket, melyek maradékát 2006-ban kezdte feltárni egy régészcsapat.

Megközelítés

Vámosatya a Google Maps térképén

Látogasson Vámosatyára!

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!