Újságcikken alapult a kesztölci köztársaság legendája

Korábban

A Forgószél hadművelettel verték le az 56-os forradalmat

Az orosz történészek is forradalomként értékelték 1956-ot

Az oroszok szerint a CIA irányította az 1956-os forradalmat

Nagy Imre bekerült a Time hősei közé

A forradalom valósága és az ellenforradalom legendája

Kesztölcre október 24-én érkezett el a forradalom híre, október 26-án az sztrájk miatt a bányászok már nem tudtak dolgozni menni. A helyiek a Tanácsháza előtt kezdtek gyülekezni, néhányan behatoltak a pártirodába, és megsemmisítették a kommunista jelképeket. A hősi emlékmű tetejéről leverték a vörös csillagot, helyére a korábbi turult kívánták visszaállítani, azonban a szobrot sehol sem találták. Az indulatokban minden bizonnyal közrejátszott az 1952-es szervezkedés megtorlása is. Fontosnak tartották a hangoshíradó (=média) megszerzését is, amelyben többször felolvasták az egyetemisták követeléseit. A tömeg sorra járta a helyi kommunisták portáit, mindenhol fegyver után kutattak. A leggyűlöltebb pártfunkcionáriusoknak azonban sikerült megszökni a faluból.

Október 28-án megalakult a nemzeti és a forradalmi bizottság, a két szerv közötti összekötő Fekete Mihály, az utóbbi elnöke volt. Gondoskodtak a fegyverek beszerzéséről, intézkedtek a község pékségének zavartalan üzemeltetéséről, és újraindították a tsz pálinkafőzőjét. A következő napokban a földosztás lett a központi téma, de ennek kivitelezése az elégtelen mérőeszközök miatt nehézkesen valósult meg. Bőkezű gyűjtést tartott a budapestiek számára, a kesztölciek több szállítmányt küldtek - többek között a Szent János Kórházba. Ekkortájt került a faluba egy harckocsi is, amelyet a dorogi IX. aknában dolgozó politikai foglyok kiszabadításánál pszichológiai fegyverként vetettek be. A járművet egykori gazdái a faluban hagyták, az egyik lakos végül elvezette a település mellett található rétre, majd leadott egy lövést.

A forradalom leverése hallatán majdnem elszabadultak az indulatok, mert a nemzetőrök összegyűjtötték a kommunistákat, de Fekete Mihály leállította az önbíráskodást, és szabadon engedték őket. A falu felkészült a fegyveres ellenállásra, lőállásokat alakítottak ki, így várták az oroszokat. A szovjet csapatok végül november 17-én jelentek meg, azonban összecsapásra nem került sor, mert a helybeliek belátták, hogy nincs esélyük az ellenállásra. Mindenki attól tartott, hogy az oroszok szétlőnék az egész falut, ezért a fegyvereket gyorsan elrejtették. A bevonuló katonák fasisztákat kerestek, de az oroszul tudók felvázolták a valós helyzetet. Az orosz intervenció egy halottat követelt: egy, a szőlőjében dolgozó idős embert lőttek le. A települést nem fosztották ki, de a szovjetek magukkal vitték a felhalmozott pálinkakészletet. December közepéig a falu fegyverben állt, ezért a helyi kommunisták Budapestről kértek segítséget. Kesztölcöt december 15-én zárták körbe. A karhatalmisták hét embert hurcoltak el, közülük Minczér Józsefet a rögtönítélő bíróság fosztotta meg az életétől.

A könyv szerint a tények egyáltalán nem támasztják alá a kesztölci köztársaság létezését. A legenda alapját egy két részből álló cikksorozat jelentette, amely a Dunamente című járási lapban jelent meg 1957 tavaszán. (Élt ötven napot - karcolatok a `kesztölci köztársaság` történetéből.) Ebben többszörösére nagyították fel az eseményeket: október 26-án az összes kommunista lakását feldúlták, majd 28-án kiáltották ki a köztársaságot. Az alig működő tank az ütőképes hadsereg jelképe lett, a katonák eszerint még lángszóróval is rendelkeztek. A cikk szerzője, Kara Imre még a legvéresebb fehérterror rémképét is felvetette. Az 1957 nyarán letartóztatottak is az újságból értesültek a köztársaságról. A propaganda azonban lassan hatni kezdett: 1963-ban az egyik tiszt már arra volt kíváncsi a kihallgatás során, hogy ki dolgozta ki a `külön köztársasági programot`.

A szerző remekül élt a források adta lehetőségekkel, munkájában nagyszerűen ötvözte az oral history és az írott dokumentumok adatait. A könyvből megtudhatjuk, hogy Kesztölc lakossága igyekezett túlélni a 20. század viharait, és ezt szerették volna 1956-ban is, amikor a hazugságokra épülő rendszerrel szálltak szembe. Nem külön köztársaságot akartak kikiáltani, hanem egyszerűen elegük lett az elnyomásból.

Barsi Szabó Gergely: A kesztölci köztársaság 1956. Tank - Pálinka - Nemzetőrök. Timp Kiadó, 2006. 168 oldal, 2470 Ft.

1. Egy tót falu a 20. század viharaiban
2. A forradalom valósága és az ellenforradalom legendája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína