Amerika legnagyobb rejtélyét keresik az elveszett gyarmat kutatói

1590-ben 117 angol telepes tűnt el rejtélyes módon Észak-Karolina partmenti területéről, az ún. Outer Banks-ről, csupán egyetlen nyomot hagyva maga után.

Újraírhatják a történelemkönyveket

1585-ben Ralph Lane angol felfedező vezetésével 75-en szálltak partra az Outer Banks földcsíkon, és elragadtatással írtak a vidékről. Lelkesedésük azonban nem tartott sokáig: meg kellett küzdeniük az őslakosokkal, és élelmiszertartalékaik is elfogytak. Visszaküldtek egy csapatot Angliába utánpótlásért, de nem várták meg visszatértüket. A spanyol kikötők megtámadása után arra hajózó Sir Francis Drake felvette és hazaszállította őket. Amikor a kiküldött csapat az élelmiszerrel visszaérkezett, már nem találtak ott senkit. Egy 15 főből álló csoport ottmaradt, a többiek hazahajóztak Angliába.

Átkutatják a mocsarakat is

Egy évvel később Sir Walter Raleigh új telepeseket küldött ki a "gyarmatra" John White vezetésével, hogy megkeressék az otthagyott embereket, és új telepet hozzanak létre. White azonban nem találta meg őket. Az indiánok beszámolói szerint a többi őslakos megtámadta a kis csoportot, amely aztán csónakon elmenekült. Az új gyarmatosítóknak nem volt elég élelmük, és nem látták biztosítva jövőjüket, ezért rábeszélték White-ot, hogy hozzon segítséget Angliából. White beleegyezett a tervbe, és elhajózott.

116 telepes maradt ott, köztük White újszülött unokája, Virginia Dare is, az első, Újvilágban született angol gyermek. A telepesek megígérték, hogy máltai keresztet akasztanak egy fára, ha bajba kerülnek, és menekülniük kell. White három évig nem tudott visszatérni az Anglia és Spanyolország között kitört háború miatt. Amikor 1590-ben végül megérkezett, senkit nem talált a telepen, csupán egy oszlopot, rajta pedig egy szót "Croatoan."

Egyes kutatók ezért úgy vélik, hogy a telepesek beleolvadtak a Hatteras-fok közelében élt croatan törzsbe, amely ma valószínűleg az észak-karolinai homokdűnéken élő lumbi törzs része. Mások szerint a telepesek a szárazföld belsejébe mentek, és ott csatlakoztak valamelyik indián törzshöz. Sokan azt gyanítják, hogy az őslakosok egyszerűen megölték őket, vagy a betegségek és az alultápláltság végzett velük. Fred Willard, az Elveszett Gyarmat Tudományos és Kutatási Központ igazgatója szerint a gyarmat története "Amerika legnagyobb megoldatlan rejtélye. Ha találunk valamit, az újraírhatja a történelemkönyveket."

Az 1990-es években a Raleigh erődnél folytatott ásatások során előkerültek egy tudományos műhely maradványai. A lelet Roanoke félbehagyott gyarmatosítása idejéből származik, amely két évvel előzte meg az elveszett gyarmat sorsát, de semmilyen utalást nem tartalmazott a telepesek lakóhelyére vonatkozólag. 1998-ban a Hatteras Island területén végzett ásatások felszínre hoztak egy pecsétgyűrűt, amely talán az angol telepesekhez kapcsolható.

Egy durhami nyugdíjas építési vállalkozó, Frank Ray és munkatársai azon történetek nyomán kezdte meg kutatását, amelyek egy korhadt csónakról mesélnek az Észak-Karolina és Virginai határán felvő természetvédelmi terület, a Great Dismal Swamp mélyén. Az Elveszett Gyarmat Tudományos és Kutatóközpont (Lost Colony Center for Science and Research) tagja véleménye szerint a telepesek át akartak kelni a mocsáron, miután elhagyták a Roanoke szigetet. A kutatók műholdfelvételek segítségével bukkantak a csónaknak látszó tárgy helyére. "Nem aranyat keresünk, hanem történelmet."

A legnehezebb régészeti kirakós

A Központ önkénteseinek hat hónap alatt sikerült megszerezni a megfelelő engedélyeket a Great Dismal Swamp mocsarának felkutatásához. A kalandorok GPS készülékekkel felszerelve érkeztek a helyszínre, de nem találtak semmilyen perdöntő bizonyítékot. A mocsárban volt néhány eltemetett fadarab, amelyek azonban csak igen halványan emlékeztetnek egy 25 méteres csónakra. Semmiféle használható nyomra nem bukkantak. További kutatásokra van szükség, de a természetvédelmi hatóság nem engedélyezte a terület felásását, illetve a fadarabok elszállítását radiokarbon vizsgálatra. Ehhez újabb engedélyeket kell beszerezni.

Frank Ray, a legutóbbi kutatás vezetője

Az amatőrökből álló csoportban megoszlanak a vélemények a telepesek sorsát illetően: egyesek úgy vélik, hogy dél felé mentek, mások szerint Észak-Karolina belseje felé vitt az útjuk, megint mások pedig arra esküsznek, hogy átkeltek a mocsáron, és Virginiába költöztek. Munkájuk során több szakértővel és kutatóval is konzultáltak, mégis sokan nem veszik komolyan a kutatásaikat, mivel azok nem egy tekintélyes tudományos folyóiratban jelentek meg, hanem csupán egy blogon. "Attól tartok, hogy csak figyelmet akarnak kelteni"- véli Charles Ewen a Kelet-Karolinai Egyetem régészeti tanszékének vezetője.

Lehet, hogy így van, de a tudományos fokozattal rendelkező tudósok közük sem tudta eddig megfejteni senki az eltűnt telepesek sorsát. Az elveszett gyarmat utáni kutatás a szakértőket és a lelkes amatőröket egyaránt zavarba hozza. "Ez a  legnehezebb régészeti kirakósjáték" - véli Eric Klingelhofer, a Mercer Egyetem professzora, aki Roanoke Island-i ásatásokat vezeti.

A kutatók most azt tervezik, hogy földradarral átvizsgálják a Roanoke Island területét, és vizsgálatokat végez a partszakaszon is. A búvárok már átkutatták a partmenti vizeket, és úgy vélik, hogy a Raleigh erőd eredeti területe víz alá került, vagy teljesen elpusztult. Ha valóban ez a helyzet, akkor semmi sem maradt, ami bizonyíthatná a telepesek sorsáról felállított elméletek bármelyikét is. "Minden elméletben van valami igazság, és minden elmélet természetszerűleg téves is. Mindenki meg akarja találni a választ, de a valóság az, hogy nem lehet megállapítani 117 különböző ember sorsát" - állítja Phil Evans, a First Colony Foundation elnöke.