2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Egyedülálló technikát használtak a Kárpát-medence hajóépítői

2007. szeptember 6. 10:00

Két újabb hajót, kovácsoltvas szögeket és különleges formájú, úgynevezett iszkába szögeket is találtak a búvárrégészek a Dráva medrében.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztálya által szervezett expedíción augusztus 21. és szeptember 1. között vizsgálták ismét a bödönhajó temetőt, ahol tavaly 27 ilyen, egyetlen fatörzsből kivájt vízi járművet azonosítottak be: 25-öt a magyar, kettőt pedig a horvát oldalon. Az idén további két bödönhajót fedeztek fel - mondta Tóth János Attila.

Hozzátette: a kutatás nem várt eredménnyel is szolgált, hiszen a hajóktól mintegy 50 méternyire, egy víz alatti homokdombba beágyazódva két deszkadarabot fedeztek fel. Felületük megtisztítása után kovácsoltvas szögeket, valamint úgynevezett iszkába szögeket találtak a tölgy deszkákban. `Az iszkába szögek azért fontosak, mert kizárólag a hajóépítészetben voltak használatosak a palánkok közti szigetelés rögzítésénél` - mutatott rá a régész.

Forrás: Somogyi Hírlap
Hozzátette: szokatlan az ovális alakjuk is, ilyen eddig a hazai folyókból még sohasem került elő. Különleges a kovácsoltvas szögek elhelyezkedése is, amelyek a deszkák éleit kapcsolták össze. "Az újkorban a hajókat úgy építették, hogy a bordákhoz szögelték oda a palánkot, ez tartotta össze a hajót. Az ókorban viszont az volt a szokás, hogy a hajók palánkját építették meg előbb, majd fa csapokkal erősítették össze, s utólag rakták be a deszkákat" - hangsúlyozta Tóth János Attila.

A régész szerint a lelet új ismeretekkel szolgálhat a Kárpát-medencei hajóépítészetről, amelyről szinte semmit sem tudnak. Mint mondta, a maradványok alapján kirajzolódó hajóépítési technika igen érdekes, hiszen kovácsoltvas szögeket alkalmaztak, így nem nevezhető egyértelműen ókori építési technikának, ugyanakkor a megszokotthoz képest teljesen új építési jegyeket is mutat.

"Ez egy különlegesség, amelynek jelenleg még nem tudjuk a jelentőségét" - összegezte a régész, hozzátéve, hogy egyelőre datálni sem tudják a leleteket, mivel ennek a hajóépítési technikának szinte semmi analógiáját nem ismerik a kutatók a környékről, nincs mihez hasonlítani. "Itt a faanyag, az évgyűrűk vizsgálata segít majd" - mutatott rá.

Ismertetése szerint ugyancsak az évgyűrűk vizsgálata segít majd pontosan meghatározni a bödönhajók korát. A régészek azt feltételezik, hogy a hajók egy török pontonhíd maradványai, amely egy korabeli krónika szerint 1603-ban egy magyar portya során semmisült meg.

A további tervekkel kapcsolatban Tóth János Attila elmondta, hogy a hajókat nem emelik a felszínre, hanem víz alatti bemutatóhelyet alakítanak ki.  Ehhez biztosítókötelekből kötélpályát hoznak létre, hogy az itt merülő búvárok biztonsággal tudjanak vizsgálódni. "Tengerben van már ilyen víz alatti bemutatóhely, folyóban azonban még sehol sem hoztak létre hasonlót" - tette hozzá az expedíció vezetője.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár