A katolikus egyház szociális szerepvállalása a magyarországi kistelepüléseken

A Katolikus Egyház szociális szerepvállalását megalapozó tényezők

A helyi munkalehetőség, és a megfelelő közlekedés hiánya, értelemszerűen felerősíti a munkaképes, képzettebb lakosság elvándorlását a rurális térségből. A kisebb települések népességmegtartó képességét tovább gyengíti, hogy a - részben kiépületlen, részben elsorvadt - falusi ellátórendszer nem képes kielégíteni az individualizációs tendenciák és a fogyasztói társadalom terjedésének hatására megnövekedett szükségleteket. A városi központoktól távolabb fekvő falvakra így jellemzővé válik a hátrányos helyzetű csoportok (idősek, képzetlenek, rokkantak, sokgyermekesek stb.) domináns jelenléte. Az aprófalvas térségekben (Ormánság, Cserehát) előrehaladt az etnikai homogenizálódás folyamata: a cigányság aránya több településen is elérte a 100%-ot.

A gazdasági és társadalmi hátrányokkal, a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákkal összefügg a deviáns viselkedési formák gyakorisága. Mindkét nemhez tartozók között kiemelten magas az alkoholisták, gyógyszerfüggők aránya; a leszakadó térségekben jelentős a megélhetési bűnözés. A falusi társadalmon belüli ellentéteket - a devianciákon túl - gyakran mélyítik etnikai alapú konfliktusok, alkalmanként vallási konfrontációk is.

A Katolikus Egyház képviselőin keresztül megvalósuló szociális tevékenységet a biblikus, teológiai és történeti alapokon, a felebaráti szeretet keresztény kötelességén túl számos tényező indokolja. A szekularizációs tendenciák hatására a történelmi egyházak, az egyházias vallásosság visszaszorul a társadalmi, gazdasági és politikai élet számos területéről. A karitatív munka az egyházi tevékenységek olyan terepe, ahol a kereszténység képes hatékonyan megjeleníteni értékrendjét a társadalmi színtereken.

A szolidaritás megélése, a társadalmi szerepvállalás találkozik a XIII. Leó pápával induló, módszeresen kifejtett katolikus szociális tanítás és az Egyház megújulását célzó II. vatikáni zsinat szellemiségével. A kisebb településeken az egyházi segítségnyújtást leginkább azok a különféle helyi problémák és kihívások tették szükségessé, melyek az állami - és később önkormányzati - ellátórendszer kiépületlensége és visszásságai miatt megoldatlanok és megválaszolatlanok maradtak.

A Katolikus Egyház évszázadok során kialakult intézményei és hálózatai, képviselői (egyházközségi szervezet, plébánosok, papok, plébánia-igazgatók, hitoktatók) révén jelen van szinte minden magyarországi kistelepülésen. A jelenlét lehetőséget adott a falusi lakosság életébe való belehelyezkedésre, a lokális viszonyok megértésére, a problémák helyi rendezésére is. Ezt a települések mérete is indokolttá tette. A falvakra jellemző interakciókban az ember teljes személyiségével részt vesz. Az evangelizáció hiteltelenné és sikertelenné válik, ha a katekéta, a lelkipásztor nem a teljes embert látja, ha nem érzékeli a vele szemben álló egyén életének komplexitását, a szociális problémákat is.

A hatékony lelkipásztori munka a személyes szükségletekre épül. A kistelepülések népességének kiszolgáltatottsága, marginalizálódottsága, közösségeinek bomlása tehát indokolttá teszi az egyházi reprezentánsok aktívabb társadalmi szerepvállalását. A rendszerváltozás előtti időszakban többször előfordult, hogy maga az egyházak ellen irányuló hatalmi kontroll segített a falvak helyzetén azáltal, hogy az aktívabb, magasabb kvalitású, jó szervezőkészséggel rendelkező papokat kisebb, a központoktól távol eső településekre helyeztette át.

1. A kistelepülések helyzete a 20. század második felében
2. A Katolikus Egyház szociális szerepvállalását megalapozó tényezők
3. Az egyházi szerepvállalás színterei
4. Szempontok az egyházi kötődésű közösségek vizsgálatához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült