Meghurcolt-Ügynök-Tartótiszt. A Securitate irattárának egyháztörténeti forrásai

A titkosszolgálati levéltárak

Az általam bemutatandó levéltár az  Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii - CNSAS levéltára. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem a hírszerző szolgálat levéltára, mert ezzel párhuzamosan a titkosszolgálatoknak (Serviciul Român de Informaţii, Serviciul de Informaţii Externe, Serviciul de Telecomunicaţii Speciale, Serviciul Pază şi Protecţie) is működik levéltára, de a CNSAS létrejötte után már csak korlátozottan kutatható, mivel a szerepüket  a kommunista rendszer  titkosszolgálati iratainak kutathatóvá tételében nagyrészt átvette a CNSAS, azon iratok, amelyeket nem adtak át a CNSAS-nak azok a nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek és nem kutathatók.

1999. december 9-én fogadta el a román törvényhozás a 187. sz. törvényt (Legea de acces la dosarul personal şi de deconspirare a Securităţii ca poliţie politică), amely létrehozta a kommunista állambiztonság irattárát vizsgáló bizottságot (Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii - CNSAS) és szabályozta működését. A parlament ellenőrzése alatt levő testületre bízták az ún. lusztráció elvégzését. Ez alatt az állambiztonsággal együttműködő közszereplők leleplezése és a tudományos kutatás, a korszak feldolgozásának elősegítése értendő. A testület további feladata megvizsgálni és eleget tenni a személyes dossziéba betekinteni kívánó magánszemélyek kéréseinek (petenţi). A törvény szerint minden román és külföldi állampolgárnak jogában áll kérvényezni CNSAS-tól saját megfigyelési dossziéjának kiadását.

A kutatók szempontjából elég nehézkessé teszi a kutatási engedély megszerzését, hogy a kutatáshoz szükséges egy engedély az adatvédelmi biztostól, amelynek kiadása elég lassú. A Levéltár a kommunista állambiztonsági szerv a Securitate iratait kellene a kutatók és a magánszemélyek rendelkezésére bocsátani. 1999 után az iratok átadása nagyon nehézkesen haladt egészen a tavalyi évig, amikor a szolgálatok mintegy 1.800.000 dossziét adtak át a levéltárnak. Ekkor kezdődhetett meg az iratok feldolgozása és kutatásra való előkészítése.

A levéltárban három nagyobb iratcsoportba úgynevezett fondba vannak csoportosítva:

1. Fond Documentar - Történeti iratcsoport
2. Fond Penal- Büntetőjogi iratcsoport (vizsgálati dossziék)
3. Fond informativ - Megfigyelési iratcsoport
4. Kéziratgyűjtemény

Az ún. Történeti fond tartalmazza a Securitate központi szerveinek az alárendelt szerveknek, megyei kirendeltségeknek küldött utasítások, irányelvek valamint a különböző kérdésekről, egyházakról, személyekről készített összefoglaló jelentéseket. A szocialista országok állambiztonsági szolgálatainak a együttműködése keretében előkészített háttéranyagok valamint az ülésekről készített beszámolók. (Pl. A szocialista országok állambiztonsgi szolgálatainak a vatikáni kérdésben tartott 1967-es budapesti megbeszélése). Az anyag egy kis része van csak feldolgozva és mutató készítve a kutatók részére.

Ide tartoznak a különböző hírszerzési műveletek központi iratanyaga, például a gyulafehérvári püspökség ellen indított `Urania` művelet. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a műveletekben a hírszezési tevékenység csupán az anyag egy részét teszi ki, fontos a bomlasztó, félreinformáló tevékenység dokumentálása is. A besugóhálózat költséges fenntartása és az egyház életéről való információszerzés nem öncélú volt, hanem a Securitate titkos munkatársain (TMT a magyar szaknyelvben, a Securitate esetében agent de influenţă) keresztül megpróbálta az egyházak belső életét befolyásolni.

1. A romániai jelenkori egyháztörténeti kutatások
2. A titkosszolgálati levéltárak
3. Kéziratok, fondok, gyűjtemények
4. A Securitate iratok során felmerülő problémák, hiányosságok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején