Német vita a Stasi tűzparancsa miatt

A hét végén, a berlini fal felépítésének 46. évfordulója előtti napokban kapott nyilvánosságot a dokumentum, amely a kettéválasztott Németország nyugati felébe szökni próbáló keletnémet határőrök elleni feltétel nélküli tűzparancsról szól, és a velük tartó családtagokra sincs tekintettel.

A Stasi-aktákat kezelő hivatalnál előkerült dokumentumot felbukkanása után az első olyan iratként értékelte a hivatal, amely azt bizonyítja, hogy a keletnémet belügyi egységeknél létezett feltétel nélküli tűzparancs a határsértők megállítására. Még a hét végén ismertté vált azonban az is, hogy egy hasonló dokumentum már korábban is szerepelt tudományos értekezésekben, de a szélesebb nyilvánosság eddig nem tudott róla.

A menekülés közben lelőtt Peter Fechtert emelik át az NDK határőrei a szögesdróton, 1962

Többek szerint az irat ennek ellenére bizonyíték arra, hogy létezett a sokat tagadott "tűzparancs" a nyugatra szökni próbálók ellen - vélekedett Wolfgang Thiefensee, a keleti országrész felzárkóztatásáért felelős szociáldemokrata közlekedési miniszter a Der Tagesspiegelben. A miniszter szerint a magdeburgi archívumból előkerült utasítás újabb példa az egykori NDK-diktatúra embertelenségére.

Egon Krenz volt pártfőtitkár, az egykori NDK államtanácsának elnöke viszont a Bild című újság hétfőn utcára kerülő számában kétségbe vonta az utasítás létezését. "Nem volt emberölésre felszólító parancs vagy, hogy is nevezik Önök, tűzparancs?" - jelentette ki.

A Stasi-aktákat kezelő hivatal szóvivője, Andreas Schulze óvott attól, hogy az irat alapján általános következtetéseket vonjanak le a keletnémet határrezsim egészére. Nem minden határőrre, hanem a Stasi különleges egységére vonatkozott a parancs, és a dezertálások megakadályozása volt a célja - mondta. Schulze elismerte, hogy egy történész már ismertetett egy más dátumot viselő, de azonos tartalmú dokumentumot. A hivatalnál azonban "nem emlékeztek erre" - nyilatkozta a Die Weltnek. "Bosszantó hiba" történt - mondta.

Emlékfal a 46. évfordulón

A hivatal vezetője, Marianne Birthler a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak hangsúlyozta: mindemellett a most előkerült irat bizonyíték arra, hogy mennyire nem bízott a rezsim saját magában sem. Egy konzervatív parlamenti képviselő bírálta a hivatalt, szerinte a felfedezést szándékosan újszerűként tüntették fel.

Wolfgang Thierse, a német parlament alelnöke szerint a felfedezés azt mutatja, hogy szükség van arra, hogy a - vezetője után - Birthler-hivatalnak nevezett intézmény önállóan működhessen a jövőben is. Nemrégiben ugyanis javaslat született arra, hogy Marianne Birthler megbízatásának 2011-es lejárta után a Stasi-akták kezelését a szövetségi archívum vegye át. Legalább ekkora időszerűséget kölcsönöz a témának az, hogy éppen hétfőn volt a berlini fal megépítésének 46. évfordulója, a fővárosban több helyszínen is megemlékezéseket tartottak ebből az alkalomból.

(Múlt-kor/MTI)