2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Atommeghajtás a víz alatt

2007. augusztus 9. 15:00

Tűz a víz alá

Kezdetben a tervek ellenséges tengerparti célpontok megsemmisítésére irányultak, de 1955 közepétől már előtérbe került ellenséges hadihajók és kereskedelmi hajók elsüllyesztése a nyílt tengeren. A szovjet haditengerészet első atom-tengeralattjárója Molotovszkban (1957 óta Szeverodvinszk) épült. 1956 márciusára a reaktorok és maga a tengeralattjáró építési munkálatai azonos szakaszba értek.

Az 1957. augusztus 9-i vízre bocsátás után háromnegyed évvel, 1958. május 19-én Dmitrij Usztyinov hadügyminiszter, Szergej Gorskov, a szovjet haditengerészet főparancsnoka és más előkelőségek jelenlétében beindították az atom-tengeralattjáró reaktorrendszerét. Négy és fél évvel az első amerikai atomhajtóműves tengeralattjáró, az SSN-571 Nautilus 1954. január 21-i vízre bocsátása után, 1958. július 3-án futott ki először kikötőjéből az első szovjet atom-tengeralattjáró.

Első próbaútjai 25 napig tartottak, ezalatt 3800 tengeri mérföldet tett meg, ebből 860 mérföldet merülésben. Legnagyobb merülési mélysége 310 méter volt. Jelentkeztek bizonyos "gyerekbetegségek" a K-3 harcászati jelzésű hajónál, de ezeket Leonyid Oszipenko kapitány gazdag háborús tapasztalatainak köszönhetően sikerült "kezelni". Oszipenko 1960-ig vezette a tengeralattjárót, amikor is megkapta a "Szovjetunió Hőse" címet és kitüntetést. Az első szovjet atom-tengeralattjáró megalkotói közül tizenkilencen dicsekedhettek Lenin-renddel. Már 1957 októberében kormányhatározat rendelkezett a sorozatgyártás megindításáról.

A szovjet atom-tengeralattjárók folyamatos tökéletesítése lehetővé tette, hogy egész kötelékeknek a Föld körül, felemelkedés nélküli, víz alatti hajózása rutinfeladattá vált. 1962 közepén a K-3 is megkezdte a felkészülést a romantikus feladatra: első szovjet haditengerészeti egységként el kellett jutnia az Északi Sarkra, amelyet július 17-én el is ért. Ezerháromszáz tengeri mérföldet tett meg masszív sarki jégtakaró alatt. A hazatérőket személyesen Nyikita Hruscsov köszöntötte. 1967. szeptember 8-án azonban a Norvég-tengeren tűz ütött ki a K-3-as fedélzetén és 39 tengerész lett füstmérgezés áldozata.

A 60-as évek közepétől a ballisztikus rakétákat hordozó és indító atom-tengeralattjárók építése került a szovjet haditengerészeti programok középpontjába. A 80-as évektől megjelentek a harmadik generációs szovjet "rakétacirkáló-atom-tengeralattjárók" 12-25 ezer tonnás vízkiszorítással, globális hadászati kapacitással. Nagy-Britanniában 1963-ban, Franciaországban 1969-ben, a Kínai Népköztársaságban pedig 1971-ben bocsátották vízre az első atomhajtású tengeralattjárókat.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár