Vita a Stasi iratanyagai sorsáról

A vitában megszólalt a koblenzi szövetségi archívum vezetője, Hartmut Weber is, jelezve, hogy az országos levéltár kész átvenni a hivatalban tárolt akták millióit, utalva arra is, hogy azokból a tartományi archívumok számára is jutna. A Stasi megmaradt iratait kezelő intézményt először Joachim Gauck lelkész vezette, majd 2000-ben az ő helyére lépett Marianne Birthler, egykori keletnémet polgárjogi aktivista. Birthler mandátuma 2011 elején jár le, s Hartmut Weber most kijelentette: a szövetségi levéltár ezt követően venné át az anyagot.

Megfigyelők szerint a Birthler-hatóság sorsa megpecsételődött, feloszlatásával kapcsolatban immár csak a "mikor" kérdése szorul tisztázásra. Az intézmény feldarabolása már régóta napirenden van, s megosztja a német politikai pártokat is. A Birthler-hatóság "középtávú" feloszlatására a közelmúltban tervet terjesztett elő Bernd Neumann, a kultúrát és a médiát felügyelő államminiszter, aki megbízatása alapján a hivatal felett is felügyeletet gyakorol.

Neumann erősen vitatott koncepciójának lényege az volt, hogy erősíteni kell mind az egykori keletnémet diktatúra, mind a náci idők történelmének feldolgozását, ehhez azonban megfelelő intézményekre van szükség. A miniszter ennek keretében indítványozta, hogy a Stasi tevékenységének vizsgálatát a jövőben a szövetségi, illetve tartományi levéltárak, továbbá különböző politikai alapítványok folytassák. A Birthler-hatóságot a közelmúltban  sorozatos vádak érték több korábbi Stasi-munkatárs foglalkoztatása miatt. A CDU-s miniszter tervezetét azonban a konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták, illetve az ellenzéki Zöldek elutasították, támogatásukról biztosították ugyanakkor a konzervatív uniópártok, valamint a Baloldal pártja.

Wolfgang Thierse, a parlament szociáldemokrata alelnöke és Marianne Birthler, a hivatal vezetője közös nyilatkozatban  figyelmeztetett arra, hogy a javaslat megvalósítása esetén elvesznének mindazok az értékes ismeretek, illetve tapasztalatok, amelyekkel a hatóság rendelkezik. Mindketten sürgették, hogy a  hivatal 2019-ig - azaz a békés forradalom után kereken három évtized elteltéig -  folytathassa tevékenységét. Marianne Birthler utalt arra is, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az érdeklődés az NDK-s múlt iránt. A tavalyi évben 97 ezren kértek hivatalos betekintést a róluk vezetett dossziékba, ami az egy évvel korábbi, hasonló adathoz képest 20 százalékos növekedést jelent.

Ilyen körülmények között hangzott el pénteken a szövetségi levéltár vezetőjének, a miniszter feldarabolási indítványát támogató nyilatkozata. Hartmut Weber egyszerűen azzal érvelt, hogy mindez  - mint fogalmazott - a kutatást lényegesen leegyszerűsítené. A Bundestag, amely novemberben jelentősen korlátozta az esetleges Stasi-kapcsolatok miatt megfigyelhető személyek körét, várhatóan ősszel tűzi napirendre a kérdést.

(Múlt-kor/MTI)