Halálra kövezték a káromkodókat
2007. július 9. 09:00
Levéltári források is tanúskodnak arról, hogyan káromkodtak őseink egykor a Kárpát-medencében, és hogyan bűnhődtek az "istentelen" szavaik miatt.
Korábban
Ma is élő káromkodás a modern folklórban
"A Ceausescu-korszakban nem lehetett ezzel a témával foglalkozni, ezért is ragadtuk meg a kínálkozó lehetőséget 1990-ben, és rendeztük meg az első néprajzi konferenciát Sepsiszentgyörgyön, a veszprémiekkel közösen" - mondta a szerkesztő. Azóta már a nyolcadik ilyen találkozóra készülnek, és kialakult az a kutatói réteg is, amely nagy hangsúlyt fektet a régi, akár 17-18. századi források feldolgozására is. A most megjelent kötetbe 52 tanulmány került, amelyek a vallásgyakorlás, a vallástörténet, az egyháztörténet, az egyházművészet, a vallásos népszokások, a kisegyházak és a népi erkölcs témakörébe illeszthetők.
Az egyik rész levéltári forrásokra alapozva azt vizsgálja, miként káromkodtak őseink, és hogyan büntették meg azt, akit rajtakaptak. Régen ugyanis mindezt sokkal szigorúbban vették, istenellenes cselekedetnek tartották, s éppen ezért a büntetések is meglehetősen komolyak voltak, legenyhébb esetben nyilvánosan megvesszőzték az illetőt a piactéren, de egy többszörös visszaesőt akár halálra is kövezhettek - mondta Gazda Enikő. Mivel úgy tartották, hogy minden szerencsétlenség Isten büntetésének számít, az egész falu figyelte, hogy ki az, aki Istent felháborítja, a közösség ellen hangolja, s ezért sokkal nagyobb volt a besúgók hada, mint napjainkban.
A szerkesztő szerint e káromkodások nagy részét ma már megmosolyognánk, például azt, ha valaki adta-teremtettézik, vagy azt mondja: "ördög teremtette", "kutya teremtette", "disznó teremtette". Ők azonban úgy vélték, ezzel Isten alkotását kérdőjeleznék meg. Akkoriban a huncut szónak is pejoratív értelme volt, "kutya teremtette" értelemben használták, a németből átvéve.
A néphithez tartozik a mágia is, amely az összes társadalmi osztályt foglalkoztatta - mondja a szerkesztő, utalva arra, hogy a néprajzkutatók feltárták: a boszorkánysághit ugyanolyan erős volt az inkvizítorokban, mint a népben. Például a boszorkányszombat inkább a felső réteg tudásszintjén volt meg, mint a köznép hiedelemvilágában - fűzi hozzá.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Előadásmódja miatt először csak kalózrádiók sugározták Tom Jones slágereit 18:05
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét 16:05
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit 15:05
- Egész nyáron változatos programokkal várják a látogatókat a Benczúr Kerti Estéken 13:20
- Rippl-Rónai József és Vaszary János képeit is megcsodálhatjuk a BTM új időszaki kiállításán 11:20
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit 09:05
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap