Tagadnak az SS-tagsággal gyanúsított német írók
2007. július 5. 17:00
A tavalyi Günter Grass-botrányhoz hasonló ügy kavarta fel Németországot. A felháborodás kisebb, az írók ugyanis azt állítják: nem voltak SS-tagok.
Korábban
Kényszertagok voltak
Alig kevesebb, mint egy évvel a Grass-botrány kirobbanása után újabb hasonló ügy foglalkoztatja Németországot. Még tavaly augusztusban történt, hogy a világhírű, Nobel-díjas író, a 80 éves Günter Grass egy interjúban elismerte, hogy tizenéves korában rövid ideig a Waffen-SS kötelékében szolgált.
Ezúttal a kortárs német irodalom további két rendkívül neves, Magyarországon ugyancsak jól ismert személyiségéről, Martin Walserről és Siegfried Lenzről, valamint a német politikai kabaré egyik kiemelkedő alakjáról, Dieter Hildebrandtról derült ki, hogy ugyancsak hasonlóan fiatalon besorozták őket a német nemzetiszocialista pártba, az NSDAP-be. Akárcsak az egy évvel ezelőtti Grass-ügy, a mostani is megosztja a pályatársakat, illetve a történészeket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a három érintett egyaránt határozottan tiltakozik.
Walser, Lenz és Hildenbrandt |
Nem ismeri el a vádakat a 81 éves Siegried Lenz sem, aki 2004 decembere óta írói tevékenységének elismeréseként Schleswig-Holstein tartomány díszpolgára, s műveiben mindig is az erkölcs mellett emelt szót. Szintén tagad a 80. életévét éppen betöltő Dieter Hildebrandt, aki önmagát nem megtagadva születésnapi meglepetésről beszélt, hozzátéve: idős korára még azt is megélhette, hogy az NSDAP tagjává vált.
Az ügy persze ennél komolyabb, még ha a jelek szerint távolról sem rázza meg annyira a közvéleményt, mint Günter Grass egy évvel ezelőtti beismerése, amely egyébként az elmúlt hónapokban már kezdett feledésbe merülni. Kérdések sorozata vetődik fel ugyanis az érintettek nyilatkozatai után azt követően, hogy a Focus című hírmagazin egy szövetségi archívum adataira hivatkozva állítólagos NSDAP-tagságukat nyilvánosságra hozta. Kérdéses például, hogy regisztrálhattak-e annak idején valakit a náci pártba saját tudta, sőt mi több saját akarata ellenére. Vagy hogy a most talált aktákon miért nem szerepelt a három szóban forgó személy aláírása.
Élesen bírálta a három érintett állítólagos párttagságának nyilvánosságra hozatalát a neves drámaíró, Rolf Hochhuth. Nyilatkozatában A helytartó című dokumentumdráma és több más világhírű mű írója rendkívül keményen fogalmazva egyenesen azt állította, hogy a németek továbbra is besúgók maradtak, mint a náci időkben voltak. A 76 éves drámaíró - több pályatársához hasonlóan - hiányolta az akkori körülmények pontos feltárását, illetve ábrázolását, amelyek nélkül - mint fogalmazott - a múltról teljesen hamis kép alakul ki. Hochhuth szerint az akkori fiataloknak nem volt más választásuk, mint hogy eleget tegyenek a náci pártba történő besorozási parancsnak, ellenkező esetben halál várt rájuk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre 2024.06.14.
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 2024.06.14.
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 2024.06.14.